Hegyi Gyula szocialista Európai Parlamenti képviselő sajtótájékoztatót tartott ma Brüsszelben a verespataki aranybánya beruházás lehetséges veszélyeiről. A meghívott vendégek között volt Herwig Schuster a Greenpeace-től és Francoise Heidebroeck, az Alburnus Maior nevű verespataki civil szervezet képviselője.
Egy kanadai beruházó, a Gabriel Resources, Európa legnagyobb zagytározós bányáját építené meg Verespatakon, a Nyugat-Kárpátok egyik történelmi településén. A tervezett beruházás egyedülálló természeti és kulturális értékeket fenyeget és az előirányzott több mint 13 millió kilogramm cián határokon túli környezeti kockázatokat jelenthet.
2000. januárjában az Észak-Romániai Nagybánya térségben működő Ausztrál Aurul/Transgold1 bányavállalat ciánnal szennyezte a Szamos– Tisza– Duna folyórendszert Európa egyik legnagyobb természeti katasztrófáját idézve elő. A tervek szerint 2009-re működésbe lépő Verespataki bánya nagyjából negyvenszer nagyobb mint Baia Mare-i elődje. A román kormányzatnak továbbra sincs kapacitása a bányák biztonságossá tételére és a folyamatosan előforduló bánya balesetek elkerülésére. A Gabriel Resources a Környeztevédelmi Hatástanulmányában megfogalmazta, hogy minden jelentősebb természeti kárt a helyi közösségekre kíván hárítani.
“Megítélésünk szerint a tervezett bánya – a Tisza élővilágát elpusztító cián fertőzéshez hasonló fenyegetés miatt – Közép-Kelet Európa elképzelhető legrosszabb beruházása lenne. A tervezet nyilvánvalóan sérti az Európai és nemzetközi törvényeket beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A román kormány ennek ellenére folytatja az engedélyezést“ mondja Herwig Schuster, a Greenpeace kémiai szakértője, „épp ezért az EU intézményeknek minden lehetséges lépést meg kell tenniük a beruházás létrejöttének megelőzésére“.
Helyi szinten is jelentős az ellenállás a beruházással szemben2, mely amellett, hogy 10 templom és 12 temető épségét veszélyezteti, kényszer-kitelepítéssel is fenyeget. A verespataki Alburnus Maior közleménye szerint: „Az elmúlt négy évben a civil szervezet képviselői több ízben is figyelmeztették az Uniós hatóságokat a bánya veszélyeire és környezetromboló hatásaira. A kérdésekre érdemi válasz nem érkezett. Románia EU csatlakozásával a verespataki beruházással kapcsolatos felelősség megoszlik az Unió országai között. A csatlakozás után Romániában csak turisztikai fejlesztésre 3 millió € struktúrális alapot különítenek el. Véleményünk szerint lényegesen több értelme lenne ennek az összegnek egy részét Verespatak megőrzésére fordítani. Az EU-nak most dönteni kell, hogy valóban hagyják-e egy olyan bánya létrejöttét, mely olyan károkat okoz, amiket végső soron az Unió adófizetői fizetnek meg“.
Hegyi Gyula, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának szocialista tagja kiemelte, hogy a tervezett bánya valószínűleg az európai jogot is sérti. „A beruházó Környezetvédelmi Hatástanulmányának vizekről szóló részei nem zárják ki a kiemelten mérgező hatású kálium cianid talajba, majd a talajvízbe jutásának lehetőségét, ami nyilvánvalóan ellentétes az EU talajvizekkel kapcsolatos direktívájának szövegével és szellemiségével. Úgy gondolom, hogy a projekt a Bányászati hulladékokról szóló irányelvet is sértené“. A magyar szocialista képviselő négy kérdést intézett az Európai Bizottsághoz további felvilágosításért az ügy jogi részleteinek tisztázása érdekében.
Ehhez kapcsolódóan a Román Tudományos Akadémia a közelmúltban megjelent közleménye szerint „… a Környezetvédelmi Hatástanulmány rámutat arra, hogy a beruházó szándékai nincsenek összhangban a 349/2005 Kormányhatározattal, amely átülteti a román jogba a bányászati hulladékokról szóló Uniós irányelvet (1999/21/EC).
2006. szeptember 20. Brüsszel, Belgium.
További információ:
Hegyi Gyual Európai Parlamenti képviselő, gyula.hegyi@eurparl.europa.eu
0032 228 47 829
Greenpeace:
Herwig Schuster, herwig.schuster@greenpeace.at 0043-6644-319-214
Alburnus Maior:
Stephanie Roth: 0040 740 342 104
Francoise Heidebroeck; fhe@ursita.ro 0040-723-230-790
A Baia Mare-I cián szennyezés után, az Aurul SA vállalatot Transgold SA-nak nevezték át.
További információ a www.rosiamontana.org és www.rosiamontana.ro
