Az Alkotmánybíróság mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a Balaton-törvénnyel kapcsolatban.
Mulasztásos alkotmánysértést állapított meg az Alkotmánybíróság az úgynevezett Balaton-törvénnyel kapcsolatban tegnapi nyilvános határozathirdetésén, és felhívta az Országgyűlést arra, hogy jogalkotói feladatának ez év végéig tegyen eleget. Az Alkotmánybíróság szerint a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi törvény a tómeder védelmével kapcsolatban nem tartalmazza az egészséges környezethez való alapjog érvényesüléséhez szükséges rendelkezéseket.
A testület kiemelte, hogy a vizsgált jogszabály nem határozza meg a tómederbe történő beavatkozásoknak, például partvonal-korrekciónak, mederfeltöltésnek a vízi élővilág védelmében szükséges korlátait, hanem további tervezésre és egyedi hatósági tevékenységre bízza a beavatkozás lehetőségeinek meghatározását. Az Alkotmánybíróság szerint a Balaton-törvény ezzel rendkívül széles mérlegelési jogkört biztosított a terveket jóváhagyó közigazgatási szerveknek, a beavatkozások engedélyezésére jogosult hatóságoknak.
A törvényi korlátok hiánya lehetőséget teremt arra, hogy az idegenforgalomhoz kapcsolódó gazdasági érdekek felülkerekedjenek a tó védelméhez fűződő környezetvédelmi érdekeken. A testület megállapította azt is, hogy a kormány alkotmányellenes helyzetet idézett elő azzal, hogy nem alkotta meg a területrendezési tervek pontosítására vonatkozó végrehajtási rendeletet. Ezért az Alkotmánybíróság felhívta a kormányt arra, hogy jogalkotói feladatának június 30-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság elutasított több, a Balaton-törvény alkotmányellenességére vonatkozó indítványt, köztük azt, amely a törvény azon rendelkezését támadta, miszerint a parti települések belterületéhez csatlakozó parthossz legkevesebb 30 százalékán 5-30 méter széles közhasználatú sétányt kell kialakítani. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság arra mutatott rá, hogy a Balaton-törvénynek ez az előírása nem közvetlen végrehajtással érvényesülő szabály, megvalósulásához további jogalkotó tevékenység szükséges, ezért csak a szabályozás teljességének ismeretében, az önkormányzati rendeletek ellen benyújtott indítványok alapján ítélhető meg.
Több indítványozó vitatta a “jogi partvonallal” kapcsolatos szabályokat is. Álláspontjuk szerint ezek a rendelkezések a Balaton természetes partvonalának korlátlan módosítására, a meder feltöltésére, élővilágának pusztítására adnak lehetőséget. Az Alkotmánybíróság azonban ezeket az indítványokat is elutasította.
