Magyarország nem kap kártérítést a 2000. évi tiszai ciánkatasztrófa miatt, a budapesti Fővárosi Bíróság már tavaly megszüntette a nagybányai vállalat elleni kártérítési pert – nyilatkozta a kolozsvári Krónika napilapnak Szecskay András, az egykori Aurul ellen indított perben a magyar államot képviselő ügyvéd.
A jogi szakértő szerint mivel a román résztulajdonban működő Aurul jogutódja, a Transgold ellen évekkel ezelőtt indított felszámolási eljárás megtörtént, a nagybányai cég jogutód nélkül megszűnt, így már nincs alperes. Szecskay András tájékoztatása szerint mivel a magyar államnak nincs ki ellen pereskednie, a Fővárosi Bíróság lezárta a pert.
A magyar állam a környezeti katasztrófa okozta pusztítás miatt 28,6 milliárd forintot és annak kamatait követelte a nagybányai cégtől, amelynek felelősségét 2006-ban állapította meg a bíróság, és közbenső ítéletben biztonsági intézkedésekre is kötelezte.
Az Aurul gyár a tiszai katasztrófát követően zárta be kapuit. Később Transgoldnak nevezték át, amelyet a brit tulajdonban levő Oxus Gold és Kazach Gold vett át. E két vállalat hozta létre a Romaltyn Mining céget, amelyet később a legnagyobb orosz aranykitermelő vállalat, a Polyus Gold vásárolt meg. Ennek tulajdonosa az egyik leggazdagabb orosz üzletember, a közel tízmilliárd dolláros vagyonnal rendelkező Mihail Prokhorov. Román lapértesülések szerint az orosz vállalkozás újraindítaná a ciántechnológián alapuló színesfém-kitermelést, még a környezetvédelmi hatóságok engedélyére várnak.
Calin Crisan, a Máramaros megyei környezetvédelmi felügyelőség vezetője a bukaresti Romania Libera napilapnak elmondta: bizonyos feltételek teljesítése mellett az oroszok meg is kaphatják a szükséges engedélyt. „Meg kell felelnie a ciántechnológia alkalmazásával járó Európa-szerte elfogadott kitételeknek” – mondta a felügyelő.
Borbély László romániai környezetvédelmi miniszter azt mondta a Krónikának, hogy még nem kapott hivatalos kérelmet a nagybányai cég újraindítására. Megjegyezte, a cég 2007-ben nem kapott környezetvédelmi engedélyt, és 2010-ig kapott haladékot, hogy elvégezze a szükséges környezetvédelmi beruházásokat. A miniszter úgy tudja, az előírt munkálatok közül eddig nem mindegyiket valósította meg a cég.