PHARE-támogatással felmérés készül a szakemberek sejtése szerint 2-3000 illegális
veszélyeshulladék-lerakóról. Magyarország területének településekkel fedett öt százalékán
szennyezett a talajvíz. A szakemberek az EU irányelveit figyelembe véve hazánk területének
25-30 százalékát nitrátérzékeny területnek jelölték ki.
Tizenöt hónapos program indul PHARE-segítséggel az illegális veszélyeshulladék-lerakók feltárására, tudtuk meg Markó Csabától, a Környezetvédelmi Minisztérium hulladékgazdálkodási és
környezettechnológiai főosztályának tanácsosától. A szakemberek sejtése szerint 2-3000 ilyen lerakó létezhet az országban. A feltárás után prioritási sorrendet alakítanak ki a beavatkozás vagy
kiegészítő beavatkozás szükségességét illetően. E lerakók felszámolása, illetve a kármentesítés becsült adatok szerint sok ezermilliárd forintot vesz igénybe. Az illegális lerakók veszélyeztetik
a talajvizet is. A hazai települések alatt, a föld 10-20 méter mélységig terjedő rétegében különböző mértékben szennyezett a talajvíz. A legerőteljesebb szennyezés a csatorna nélküli kistelepüléseken
tapasztalható. A VITUKI Rt. (Vízügyi Tudományos Kutató Intézet Rt.) térképe szerint az ország területének 5 százalékán, amelyet a települések belterülete tesz ki, a talajvíz szennyezettnek tekinthető.
A felszín alatti vizek védelméről szóló, tavaly született kormányrendelet értelmében a Környezetvédelmi Minisztérium Környezetfejlesztési Intézete hozzáfogott a szennyező források számbavételéhez,
illetve a talajvíz minőségének vizsgálatához. A munkát a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint vízügyi szakemberek, többek között a VITUKI Rt. munkatársai végzik. Máté Béla, az intézet igazgatója
elmondta, hogy a felmérés az országos környezeti kármentesítési program része. Deák József, a VITUKI Rt. munkatársa elmondta, hogy a talajban lévő vízrétegek legfelső pár métere – amit talajvíznek
hívunk – emberi mulasztás miatt szennyezett. Egyaránt szennyez a lakosság, a mezőgazdasági és az ipari tevékenység. A műtrágya például kiterjedt területen 3-5 méter mélységig is károsíthatja a víz
minőségét. A szakember elmondta, hogy a talajvíz szennyezettsége azért jelent problémát, mert a felső vízréteg a nitráttal együtt folyamatosan “lecsúszik” a nagyobb mélységekbe, miközben egyáltalán
nem biztos, hogy megtisztul. Ráadásul nemcsak a nitrát, hanem egyéb növényvédő szer is bekerül a talajban lévő rétegvizekbe. Hazánk legnagyobb “méregnyelő” területei a két nagy üledékes medence,
az Alföld és a Kisalföld, valamint a karsztvidékek, ahol a mészkő repedésein keresztül könnyedén lefut a szennyezett felső vízréteg. Emiatt például Veszprémnek már az ivóvize is veszélyben van.
Az EU előírásai szerint vizeinkkel kapcsolatban három irányelvet kell követnünk. A nitrátirányelv értelmében fel kell mérnünk a víz nitráttartalmát. Azokat a helyeket, ahol a nitrát 50 éven belül lejut a
mélybe, nitrátérzékeny területnek kell kijelölni. A VITUKI Rt. mérései szerint az ország területének 25-30 százaléka ilyennek számít. Szenynyeződésérzékenység szerint öt kategóriába sorolták az ország
településeit. Az I. kategóriába a legveszélyeztetettebbek tartoznak. Deák József megjegyezte, hogy e tekintetben Magyarország jobb helyzetben van, mint például Németország vagy Hollandia.
A nitrátérzékeny területeken megfelelő mezőgazdasági gyakorlatot kell bevezetni. Egyebek között igazodni kell a műtrágya-kibocsátás megengedett mértékéhez, a trágyát pedig betonrekeszben kell tárolni.
A második EU-s irányelv a növényvédő szerek (peszticidek) használatára vonatkozik. E szerek az ivóvíz minőségét rontják. E téren Magyarországnak le kell szállnia a szigorú mércéhez, miszerint egy liter vízben
0,1 mikrogrammnál több kemikália nem lehet jelen. A harmadik irányelv a folyók, tavak védelméről rendelkezik.
