Hazánkban Inotán helyezték üzembe az első szélerőművet. Teljesítménye ugyan még nem számottevő, csak 250 kilowatt, de az áltála szerzett tapasztalatok igen fontosak. Mivel a Széchenyi-terv energiahatékonysági programjának keretében a Gazdasági Minisztérium vissza nem térítendő támogatást nyújt – a beruházási költség legfeljebb 30 százalékáig – többek között a “szélerőművek telepítéséhez is, várhatóan Magyarországon is elterjednek a szélturbinák.
TÖBB TÉRSÉGBEN megszülettek a tervek. A Duna menti Kulcson már épül is a 600 kilowattos erőmű. Az Inotától nem messze fekvő Tésen pedig előreláthatóan szeptemberben elkezdődhetnek a munkálatok. Wittmann József polgármestertől megtudtuk: az ezres Lélekszámú község határában várhatóan négy darab egy megawatt teljesítményű szélerőművet épít majd egy külföldi érdekeltségű társaság, nem csupán Tés szükségleteinek fedezésére. A Tési-fennsíkon régen is kihasználták a szél energiáját, ma is működőképes két felújított, a falut híressé tevő öreg szélmalom (a Helt-malom 1840-ben, az Ozi-malom 1924-ben épült). A bakonyi széljárás most is ugyanolyan kedvező. A polgármester azt is elmondta, hogy a tervezett szélerőműpark egy-egy turbinája hétszáz háztartást lesz képes ellátni energiával.
Napfáink energiapolitikájának egyik fontos célja a környezetkímélő, megújuló energiaforrások (többek között a nap- és a szélenergia) felhasználásának megduplázása. Ez egyben azt is jelenti, hogy az így előállított energiáért nem kell dollárt adnunk. Az Európai Unió előírásai szerint 2010-re a megújuló energiaforrások arányát az EU átlagában 12 százalékra kell növelni. Jelenleg 6 százalék ez az arány, míg Magyarországon csupán 3,6 százalék. Tehát ha meg is duplázzuk, csupán 7 százalék körül mozog majd a megújulóenergia-felhasználásunk. A Gazdasági Minisztérium energetikai főosztályának szakfőtanácsosa, Bohoczky Ferenc szerint uniós csatlakozásunk során intenzívebben kell majd hasznosítanunk a megújuló energiaforrásokat, hogy elérhessük a 12 százalékot. Megépült és rövidesen megépülő szélerőműveink tehát annak ellenére jelentősek, hogy villamosenergia-termelésük egyelőre csepp a tengerben.
Úgy tűnik, az áramszolgáltatóknak is fűződik érdekük a megújuló energiaforrások hasznosításához. Inotán például azért épült a szélturbina, hogy a szenes erőmű önfogyasztását környezetbarát energiaforrással egészítsék ki. A kulcsi szélturbina egyik tulajdonosa a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Rt., amely megújuló energiaforrásból kívánja majd előállítani a villamos energia egy részét, holott maga a beruházás fajlagosan sokkal többe kerül, mint egy hasonló teljesítményű gáz-, szén; vagy olajtüzelésű erőmű. A kulcsi szélerőmű építésére csaknem 190 millió forintot fordítanak, az inotaira pedig több mint 90 milliót költöttek. Az üzemeltetés viszont szinte ingyen van, hiszen a szél nem kerül pénzbe. Hogy mielőbb megtérüljön a kiadás, a beruházónak az az érdeke, hogy jó áron adja el az így termelt energiát.
És itt jön az állam szerepe. A 46/2000. XII. 21. GM villamosenergiaár-rendelet jelentősen (csaknem duplájára) emelte a megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia felső átvételi árát. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az így termelt áram nem lesz olcsóbb, mint a hagyományosan előállított, csökken viszont a szennyezőanyag-kibocsátás. S hosszú távon ez a Legtöbb, amit elérhetünk.
Tízszeres teljesítmény
Világszerte tapasztalható a szélenergia térhódítása. 1999-ben a világ villamosenergia-termelésében felhasznált szélerő-kapacitás hozzávetőlegesen 13 500 megawatt volt. A ’90-es évek elején a legnagyabb Teljesítményű berendezés még csupán 0,5 megawattos, ám tavaly már működött az első 3 megawattos erőmű, és rövidesen üzembe helyezik az 5 megawattos változatot is.
(forrás: Gazdasági Minisztérium)
Németország az élen
Mivel a szélgenerátorok telepítése alapvetően a szél intenzitásától és tartósságától függ, Nyugat-Európában jobbára a tengerparti sávban koncentrálódik a szélenergia-felhasználás. Jelenleg Németország rendelkezik a világ legnagyobb szélenergia-kapacitásával (4443 megawatt). Ezzel megelőzi az USA-t, ahol 2706 megawatt az összteljesítmény. Dániában 1761, Spanyolországban 1542, Hollandiában 411, az Egyesült Királyságban 353, Olaszországban 283, Kinában 261, Svédországban pedig 215 megawatt a szélerő-kapacitás.
(forrás: Gazdasági Minisztérium)
