A Szentes környékén található cserebökényi puszták 1991-ben kaptak védettséget. A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó több száz hektáros területen közel 200 madárfaj él, s növényvilágának összetétele egyedülálló.
Szentes város mentes a civilizációs ártalmaktól, a cserebökényi puszták és vizek ma is gazdag növényvilága a város nagy parkjaiban is megtalálható. A természetvédelmi területhez kapcsolódó ökoturizmus Szentes idegenforgalmi programjainak egyik nagy vonzereje, különösen a nyugat-európai természetbarát turisták körében. A természetes vizekkel szabdalt – Tisza, Körös – összefüggő nagy terület árterein érintetlen sziki növénytársulások találhatók, az ősgyepet jellegzetes összetételű galériaerdők teszik változatossá.
A puszta jellegzetes fészkelő madarai a fehér gólya, a hamvas réti héja, kékvércse. Jellegzetes vonuló madarak a gatyás ölyv, az aranylile, a fenyőrigó vagy a sarkantyús sármány. A gazdag élővilág a városban is megtalálható. A szentesi belterületi ligetek – a Széchenyi-liget, a Hősök erdeje, a Kórházi park – sok-sok védett madár kedvelt helye, ilyenek a balkáni gerle, a feketerigó, az erdei pinty. A sarlós fecskék is szeretik a várost. A korábbi években csak romos, elhagyott házakban fészkelő sarlós fecskék újabban a betonházgyári épületek hézagaiban is fészket raknak. Hangjuk – mint a szentesiek mondják – ma már hozzátartozik a városhoz.
A város környéki területek apró vadakban gazdagok, de a térségben a nagyvadak is megtalálhatók, a vaddisznó, az ártéri gímszarvas.
2002-03-28
