Tavaly alig 12,1 milliárd forinttal tudta növelni vagyonát a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, amelynek vagyona így 255,1 milliárdra emelkedett. Ez azonban messze nem elég a 4 blokk 1650 milliárdos felszámolási költségének fedezésre. A jelenlegi befizetések mellett a hiányzó pénzt a paksi erőmű 50 év alatt tudná előteremteni, miközben a reaktorok 20 év múlva leállnak. Ezért sincs értelme egy újabb atomberuházásnak!

A legolcsóbb és a legtisztább energiaként kampányol a kormány a Paks 2 két, 1000 megawattos blokkjának megépítése mellett, holott azt sem lehet tudni, hogy mit kezdenek a 20 év múlva leálló leálló négy paksi blokkal- írta a napi.hu.

A lap szerint az állam által kezelt Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) tavaly az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 21,3 milliárd forintot, a magyar állam további 5,6 milliárd forintot fizetett be, így a bevételek 27,6 milliárdra rúgtak. Ezzel szemben 15,9 milliárd forintos éves kiadás állt – ment pénz a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló fejlesztésére, illetve a paksi kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti tárolóinak építésre.

Így mindössze 12,1 milliárd forinttal nőtt a pénzügyi vagyon, ami így 255,13 milliárd forint volt 2015 végén – ez derül ki az alap beszámolójából.

A 255,1 milliárd forint tekintélyes összeg a tavalyi GDP 0,7 százaléka, ám meleg vízre sem elegendő, ha a négy paksi blokk eltakarításra akarják felhasználni, amire elvileg spórol a KNPA.

Az első paksi blokk 1983-ban indult el, az elmúlt években végrehajtott üzemidő hosszabbítás után 2032 december 31-én áll le. A 4-es blokk üzemideje 50 éves üzemmel számolva 2037 novemberében jár le. Az ezt követő évtizedekben kell az atomerőművet az utolsó csavarig lebontani, a sugárzó anyagokat végleges tárolókba elhelyezni, a területet rekultiválni.  A vonatkozó törvények szerint már most kész leszerelési tervvel kell rendelkezni, s ezeket aktualizálni is kell. A tervek elkészítésért az állami tulajdonban lévő Radiokatív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit (RHK) Kft. felellős. A cég – honlapján egyébként nem elérhető – aktualizált leszerelési terve azzal számol, hogy a 2038-ban leálló erőművet 2083-ig tüntetik el a föld felszínéről. A munka becsült költsége 1650 milliárd forint – ebből van meg 255 milliárd.

Annál is nagyobb a baj, mint ahogy látszik

Ráadásul a helyzet sokkal rosszabb, mint elsőre látszik, ugyanis a finanszírozási tervekből kiderül, hogy az MVM Paks Atomerőmű Zrt. nem is tervezi a működési ciklusa során a teljes költségek befizetését. Az RHK Kft. anyag azzal számol, hogy az atomerőmű a következő években még mintegy 540 milliárd forintot fizet be a még hiányzó 1300-1400 milliárd forintból.

Ez az ütem évi 24 milliárd forintot jelent, vagyis egy kicsivel többet a tavalyi tényleges 21,2 milliárd forintos befizetésnél. Azaz az MVM Paks befizetései így is csak a leszerelési költségek felét teszi ki, a hiányzó 864 milliárd forintot majd az államnak, vagyis az adófizetőknek kell betolnia a cég működésnek finanszírozásba. Itt viszont már megbicsaklik az az érvelés, hogy atomerőmű lenne a legolcsóbb energia, hiszen a cég a saját felszámolásának költségeit sem termeli ki.

Az RHK számításai szerint a bezárásból a legnagyobb tételt a még csak papíron létező négyaktivitású-tároló költségei teszik ki, amit 745 milliárd forintban határoztak meg. Ebbe a tárolóba kerülnek majd a kiégett fűtőelemek, bár ezek visszavételét eddig az orosz szállító vállalta. Ennek ellenére erre nem lehet alapozni – ezért szükséges a több száz milliárdos beruházást elvégezni. Maga a négy paksi reaktor és az atomerőmű területén lévő átmeneti tároló leszerelése önmagában a becslések szerint 387 milliárd forintba kerülhet, míg maga az átmeneti tároló üzemeltetése az évek során 121 milliárd forintot visz el. A nagy aktivitású tároló építése még meg sem kezdődött, a kis és közepes aktivitású tárolót viszont kialakították Bátaapátiban – ide kerülhetnek a leszerelt gépek, munkaruhák és minden ami nem számít nagy aktivitású hulladéknak- írta a napi.hu.

Üres a paksi kassza, nem fizet a szennyező

Bár a kormány az ellenkezőjét állítja, egyre nyilvánvalóbb, hogy a Paksi Atomerőmű nem képez megfelelő pénzalapot a reaktorokban képződő nukleáris hulladék eltakarítására: ha a létesítményt bezárják, a pénzügyi teher az adófizetők nyakán marad. Az LMP a százmilliárdos kiadással fenyegető helyzet azonnali tisztázását sürgeti.

Az LMP reagált a mai sajtóhírekre: a párt már évek óta hangoztatott szakmai álláspontja, hogy a Paksi Atomerőmű nem fizeti meg az általa okozott környezetterhelés összes költségét, ami a környezetvédelmi törvény és az atomtörvény tételes előírásaival is ellentétes. A szennyező fizet elv az atomerőmű esetében azt jelentené, hogy az áramárba beépülnek a hulladékkezelés költségei, ez azonban a valóságban nem történik meg. Így a mai paksi rezsicsökkentés árát az adófizetőknek vagy az áramfogyasztóknak kell megfizetniük a létesítmény bezárása után: a hiányzó összeget úgy lehetne pótolni, ha a paksi áram árát tíz éven át a duplájára emelnék, vagy ennek megfelelő új adókat vetnének ki a hulladékkezelés fedezetének biztosítására.

Az LMP szerint ismét bebizonyosodott, hogy az energiaellátás módját és árazását nem lehet politikai játszmák és választási kampányok tétjévé tenni. A helyzet azonnali tisztázása mellett a kormánynak most az a kötelessége, hogy az atomerőművet rászorítsa a hulladékeltakarítás költségeinek korrekt megfizetésére – különben az olcsó és tiszta áram helyett a valóságban egy ezermilliárdos hulladékszámlát kapunk a létesítmény leszerelésekor.
Budapest, 2016. október 13. 
Szél Bernadett,
társelnök

Emlékeztetőül:

Legyen az unokáink problémája a paksi sugárzás

Jelenleg 243 milliárd forint van a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban, ahol 17 éve gyűlnek a paksi atomerőmű befizetései. A KNPA-t azért hozták létre 1998-ban, hogy az atomhulladékkal kapcsolatban a jövőben felmerülő költségekre tartalékoljanak – hogy ne az unokáink nyakába szakadjon majd a nukleáris szeméttel járó összes költség. Na, ezt az alapot szeretné megcsapolni a kormány az Index szerint, hogy 2017-ben új rezsicsökkentést finanszírozzon.

Duplán ráfizetünk a paksi atomra

A magyar kormány továbbra sem tudja, mi legyen a Paksi Atomerőmű radioaktív hulladékával. Szűk egy hetet adott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arra, hogy a magyar társadalom véleményt nyilvánítson a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló nemzeti programról. A nemzeti program kidolgozását minden tagország számára előírja az Európai Unió. A magyar program egyik leglényegesebb hiányossága, hogy nem ad választ arra, mi lesz a Paksi Atomerőmű kiégett fűtőelemeinek végleges sorsa, azaz: hol fogják elhelyezni a radioaktív hulladékot – írtuk 2016. június 15. -én.