Környezetgondos állampolgárokról, világpolgárokról csak akkor lehet majd beszélni, ha alapvető szociális, kulturális igényeiket ezt megelőzően kielégítik – vélekedett Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a “Magyarország hosszú távú jövője – a fenntartható fejlődés jegyében” című konferencia megnyitásakor csütörtökön, az Akadémián.
Mindaddig a fenntartható fejlődésről továbbra is csak az értelmiségiek értekeznek majd, bizonyítva az előadók felvilágosult gondolkodásmódját – fejtette ki. A célok eléréséhez a politikai és a közéletben is hatékonyabb struktúrákra lenne szükség – hangsúlyozta. A szónok hangot adott annak a véleményének is, miszerint a hatalom-túlsúlyos államtól egyre inkább el kellene jutni a szolgáló állam felé.
Számára elfogadhatatlannak nevezte, hogy nem jut megfelelő szerephez a civil szféra. A pártok rátelepednek a közéletre, nem hagyják szóhoz jutni a civil társadalmat. Pedig ez a szféra hatékonyan végezhetne közfeladatokat is. A civil társadalmat mozgósítani lehetne olyan gondolatok képviseletére, mint a fenntartható fejlődés. Az Akadémia elnöke úgy látja, hogy a XXI. század világszemlélete változik majd a természet és az ember viszonyának megítélésében. Ahelyett a nézet helyett, miszerint az élettelen és élő természet egyaránt az ember szolgálója, annak kell érvényesülnie, hogy a természet és az ember egyenértékű.
A konferenciát a nyár végén Johannesburgban megrendezendő, azonos témájú ENSZ-világtalálkozóra való felkészülés jegyében rendezte a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Fenntartható Fejlődés Magyarországi Bizottság és az Országos Környezetvédelmi Tanács. A rendezők szándéka szerint a nemzetközi találkozó célja a világ sokasodó, egymással összefüggő szociális, gazdasági, környezeti problémáinak áttekintése.
A konferencia további előadói közül Vida Gábor tanszékvezető egyetemi tanár arra figyelmeztetett: az emberek többsége nincs tisztában azzal, milyen nagy gondokkal kell szembenézni a földi lét fenntartható fejlődésével kapcsolatban. Ezt csak azok ismerik általában, akik ezzel a témakörrel foglalkoznak. A szükségletek reklámokkal való gerjesztése a világot katasztrófa felé viszi. A világ összes lakójának igényei kielégíthetők, csak mohóságuk nem. A jelen szükségleteit úgy kellene biztosítani, hogy ne akadályozza a következő generációk szükségleteinek kielégítését. A jelenlegi termelési, fogyasztási szokások nem tarthatók fenn.
A johannesburgi találkozóra történő felkészülés során az egyes szakterületek az elmúlt hónapokban külön-külön vitatták meg a teendőket, s a csütörtöki konferencián ismertették azokat a megállapításokat is, amelyeket a korábbiakban megfogalmaztak. Így többek között szóba került, hogy az olyan zárt rendszerekben, mint amilyen a Föld is, a mennyiségi növekedésnek korlátai vannak. Emiatt a fejlődés csak minőségi szempontból értelmezhető. Az ember a természet része, tehát illeszkednie kell a természet harmóniájához.
2002. április 11.
