A rovat kizárólagos támogatója

A civil szervezetek szerepe az emberek megnyerése, szemének felnyitása. A kormányzattól független információk eljuttatása az érintettekhez. A rendszerváltás korához képest egyre több civil szerveződés jön létre, mozgalommá nőtték ki magukat az globalizációkritikus, környezet- és természetvédő törekvések. Interjú Fidrich Róberttel, akit a zöld mozgalomban Fiduszként emlegetnek.

„Kezdetben amatőr csillagászként kémleltem az eget, immár 24 éve, hogy először néztem távcsőbe. Akkor még nem volt ennyire zavaró a fényszennyezés. Bakonyi udvarunkban akkor még zavartalanul lehetett csillagokat megfigyelni. Ma ez a városokban és még az agglomerációba vagy vidékre települt ipartelepek és kivilágított utak miatt attól távolabb is szinte lehetetlen, csak a legfényesebb csillagok látszanak, a háttérfény mindent elhalványít” – magyarázta a környezetvédő. Nem csoda, hogy a nagyobb obszervatóriumok lakott területtől távolra települtek. A fényszennyezés globális probléma, Japán, USA keleti partvidéke, Nyugat-Európa és az iparosodott térségek kiemelten „szenvednek” az éjszakai világosságtól. Az pedig, hogy kivilágítjuk a bolygót, nemcsak a fényszennyezés miatt káros, ha belegondolunk, mérhetetlen a pazarlás – tette hozzá. Kőolajat és más fosszilis energiahordozót égetünk az energiáért, villanyért, fényért, ez légszennyezéssel jár, ami pedig az üvegházhatás révén az éghajlatváltozáshoz járul hozzá.

Azzal, hogy „jobban” élünk, egyúttal kizsákmányoljuk a természetet és közben még szennyezzük is. Az ördögi kör zárul, a felelőtlenség hat a jövőbeli életminőségre, egyre többet kell invesztálni megelőzésre és kárelhárításra. Ugyanakkor a környezetvédelmi ipar és szolgáltatás is erőforrásokból táplálkozik és szintén hozzájárul a szennyezésekhez. Elmondta, az igazán hatékony megoldás valóban a megelőzés és elővigyázatosság lenne: csökkenteni a fogyasztást, a káros anyag kibocsátást és a természetkárosítást. Az első lépcsőfok az emberek gondolkodásának megváltoztatása: ismerjék a veszélyt, és tudják, hogy ők is felelősek a majdan bekövetkező károkért, ők is érzik majd közvetlenül a hatást. Bár az éghajlatváltozás nagyon összetett folyamat és még csak részben ismerjük, a közelmúlt hurrikánjai, az áradások, a hirtelen esőzések, az aszály mind arra figyelmeztetnek, hogy változtatni kell az életmódon, kevésbé beavatkozni a légköri, fizikai, kémiai folyamatokba és emellett alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Ha felgyorsul a klímaváltozás, arra már nem biztos, hogy időben fel tudunk készülni. A kedvezőtlen jövőkép lehet, hogy utópia, de mindenesetre elgondolkodtató – fűzte hozzá.

A reklámok hatására vegyi anyagokkal (légfrissítőkkel, rovarirtókkal, lefolyótisztítókkal, fertőtlenítőkkel) vértezzük fel a háztartásokat, mert azt sugallják, hogy az egészség érdekében fokozott higiéniára van szükségünk. Élelmiszeradalékokkal bővítik az ízek kínálatát, ma már aromákkal mindenből lehet jó ízű ételt „gyártani”. Tartósított, agyoncsomagolt termékek, és akkor még nem beszéltünk a génmódosított élelmiszerekről. Az egyik legnagyobb gond azokkal az új típusú, még részben ismeretlen „vívmányokkal” van (amilyen a génmódosítás is), aminek révén olyan genetikai változatok születnek, amelyek a természetben szinte biztosan nem alakulnának ki. A kevés számú független kísérlet is azt bizonyítja, komoly egészségügyi, táplálkozásfiziológiai és ökológiai veszéllyel jár, ha valaki huzamosabb ideig génpiszkált élelmiszert fogyaszt. Emlékeztetett a 2001-es Starlink génpiszkált kukorica botrányra, és arra, hogy ezt követően napjainkig egyre gyakoribb a génszennyezett növényekről szóló híradás. A legutóbbi amerikai és kínai eredetű, még sehol nem engedélyezett génmódosított rizs botrány kapcsán az FVM ugyan a rizsforgalmazóktól papírt kér az eredet és mentesség igazolására, és készül a Bayer génszakaszának kimutathatósági tesztje, a probléma továbbra is fennáll: olyan génmódosított fajtákat termesztenek világszerte, amely veszélybe sodorja a biológiai sokféleséget és előbb utóbb genetikailag elszennyezi a termőföldeket. Mindezt úgy, hogy azokat a kutatási eredményeket, amelyek bizonyítanák az egészségügyi (bélrendszerre és hormonális működésre kifejtett) hatást, nem engedik közölni, a tudósok kezét gúzsba kötik, elhallgattatják. Még a leginkább valószínű, allergiakeltő hatásról szóló hírek sem nagyon jutnak el a nagyközönséghez.

Fidrich Róbert szerint a rendszerváltás után egyre fogékonyabbakká váltak az emberek a környezeti problémák iránt. Talán azért, mert szembesülnek a káros hatásokkal. Ennek ellenére növekszik a tömeg- és luxusfogyasztás, az energiafelhasználás, a termelés miatt pedig élőhelyeket tesznek tönkre. A környezetkárosítás mindennapos. Ma a génmanipuláció és a verespataki aranybánya foglalkoztatja a leginkább a környezettudatosabb közvéleményt. Nem véletlenül: a 2000. évi ciánszennyezés sokkoló hatása és az élelmiszerbiztonsági veszélyek (dioxinos csirke, miniumos és penésztoxinos paprika, kergemarhakór) valós, kézzelfogható fenyegetéssé váltak. A részinformációk közlése (akárcsak Csernobil esetében) pedig bizalmatlanná teszi az embereket.

A civil szervezetek szerepe az emberek megnyerése, szemének felnyitása. A kormányzattól független információk eljuttatása az érintettekhez. A rendszerváltás korához képest egyre több civil szerveződés jön létre, mozgalommá nőtték ki magukat az globalizációkritikus, környezet- és természetvédő törekvések. A fejlődés érezhető, a kommunikációban is egyre szélesebb az eszközök tárháza, amivel elérhetik, megszólíthatják a fogyasztót. A tömegtájékoztatás, sajtómunka összehangoltabb, a sajtó is keresi a zöldeket. Megmozdulásokat, demonstrációkat szervezünk, aláírást gyűjtünk, petíciót adunk át, utcaszínházat szervezünk. Minden nagyobb tömegrendezvényen ott vagyunk – összegezte Fidusz. Talán legsikeresebb kampánynak titulálható a Zengő megmentéséért szervezett megmozdulás, és a génpiszka ellenes kampány, hiszen még mindig nem engedélyezte a kormány a génpiszkált termékek forgalmazását. Ebben a témában sikernek könyvelhető el az is, hogy immár 58 település nyilvánította magát génmódosítás mentes övezetté, és két régió, a Nyugat- és Dél-Dunántúl is úgy döntött, nem kér a génmanipulált növényekből. A 18 települést magában foglaló Galga-menti kistérség szintén csatlakozott. Kapolcson, a Szigeten, Hegyalja Fesztiválon eddig több mint háromszázan vallották, hogy génpiszka-mentes háztartást vezetnek, nem termesztenek és nem vásárolnak génmódosított növényeket, élelmiszereket.
Az autópályák elleni fellépésben a zöld mozgalom egyelőre nem tudott eredményesen szerepelni. A kormány erőlteti az infrastruktúra kiépítését, miközben a környezeti érdekeket nem veszik figyelembe és a tárca szerepét, súlyát gyengíti a döntésben, a költségvetésben. Továbbá szélmalomharc az eldobható italcsomagolások terjedése elleni háború, a visszaváltható csomagolások védelme – foglalta össze.

Sajnos az elmúlt egy évben zöldellenes hangulatkeltés volt érezhető a médiában, valószínűleg azért, mert a zöldek sikere bizonyos érdekkörök szabad mozgását korlátozta. A mai folyamatok pedig sajnos abba az irányba haladnak, hogy egyre kisebb súlya van a környezetvédelemnek egy-egy beruházás során. A nagy beruházásokat, mint az autópálya építés közcélúvá minősítik, a környezetvédő szervezetek nem szólhatnak bele.
A zöld civil szervezetek közül 4-500 aktív, az Országos Találkozón- mintegy 300 szervezet szokta képviseltetni magát. A mozgalmi lista (körülbelül 260 tag) mellett, amely révén e-mailben forródrótként értesítik a tagokat az egyes ügyekről, eseményekről, számos saját csatorna, (találkozók, levelezőlisták) segítik a kapcsolattartást. Az együttműködésre és összehangolt munkára soha nem látott szükség van és lesz a jövőben.


Fidrich Róbert a zöld mozgalom egyik fiatal, dinamikus alakja. A kecskeméti főiskolán gépipari automatizálást tanult, a rendszerváltás után számos civil szerveződés munkájában vett részt. A Gaja Környezetvédő Egyesület, majd a Gyűrűfűi Ökofalu mozgalom egyik alapítója. Az ökofaluban két évet élt katonaként. Tevékenykedett az ETK – akkori nevén ELTE Természetvédelmi Klub, ma Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesületben, az Alba Körben, többedmagával fellépett a Hungexpo fegyverkiállítása ellen és hazánk NATO-csatlakozása ellen. Brüsszelben önkéntesként dolgozott a Katonaságmegtagadók Európai Irodájában (EBCO), az MME-nél három évig tagkoordinátor volt. Több mint hat éve az MTVSZ egyik programvezetője.

 

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás