Az űrkutatás számára kitalált, majd a hétköznapi felhasználásra továbbfejlesztett membrán-technológiával a gyógyszermaradványok is kiszűrhetők a szennyvízből. Az új módszer nem kerül többe, mint az eddig használt eljárások.
Forradalmi áttörést jövendől mind az ivóvíz-előállítási, mind a szennyvíztisztítási technológia területén Juhász Endre, az MTA Vízellátási és Csatornázási Bizottságának elnöke. Az űrkutatás számára kitalált, majd a hétköznapi felhasználásra továbbfejlesztett membrán-technológia alkalmazása összességében nem kerül többe, mint az eddig használt eljárásoké, ugyanakkor hatékonysága mintegy 25 százalékkal jobb minden szokásos módszernél. Mindez az MTA Vízgazdálkodás-tudományi Bizottsága és a Magyar Víziközmű Szövetség által szervezett budapesti szimpóziumon hangzott el, ahol egyebek mellett a membrán-technológia első hazai alkalmazásának tapasztalatait ismertették szakemberek.
A szóban forgó víztisztítási eljárást a NASA számára ötlötték ki amerikai kutatók. A közelmúlt tudományos szenzációja volt, amikor a Föld körül keringő űrállomáson a membrán-technológia segítségével ivóvíz-minőségűre tisztították a keletkező szennyvizet. A technológia földi alkalmazása történetesen egy magyar szakember, Benedek András nevéhez kötődik, aki a kilencvenes évek közepén üzemet alapított Kanadában az ún. „ZI-WID” eljárást alkalmazó tisztítóberendezések gyártására. Azóta Oroszlányban is létrehozott egy gyárat, mivel világszerte akkora az érdeklődés e tisztítási technológia iránt, hogy 2010-ig minden gyártókapacitásukat lekötötték a megrendelők. Nemrégiben például Szingapúr város teljes szennyvíztisztítójának membránelemeit is itt gyártották. Magyarországon ezt a korszerű megoldást -kitűnő eredménnyel- először Balatonöszödön egy napi ötezer köbméter kapacitású felszíni ivóvízműnél alkalmazták. Ezt követően 2006-ban a szennyvíztisztításban, szintén elsőként az oroszlányi szennyvíztelepen mutatkozott be az eljárás, mely hatékony teljesítményért megkapta a környezetvédelmi nagydíjat. Nemrégiben a Lázbérc-i tó vizére települt ivóvízműben alkalmazták szintén sikerrel, míg Makó környékén az arzén tartalmú vizek tisztításával kapcsolatban folytak e technológiával bíztató kísérletek.
A technológia működése elvileg roppant egyszerű – bocsátja előre Juhász Endre kandidátus. Voltaképp egy szilárd vázra felhordott ultra-szűrő hártyáról van szó, amelyen vákuum hatására áramlik át a víz, s kiszűr minden mikroszennyeződést, beleértve a szennyvízben egyre nagyobb számban megjelenő antropogén anyagokat és a patogén baktériumokat. A szűrő alapanyaga hétpecsétes üzleti titok, de azt elárulja a szabadalom birtokosa, hogy a lézertechnika fejlődése tette lehetővé a mikro- és nanoméretű lyukak kialakítását a szűrőfelületen.
A membrán-technológiát a szennyvíztisztításban az előkezeléssel (mechanikai tisztítás) majd a biológiai tisztítási fokozattal összekötve alkalmazzák. Előnye, hogy új telepeken nem igényel újabb utóülepítő műtárgyat, míg meglévő telepen elegendő a szűrőrendszert a szerves anyagok lebontását végző, már meglévő reaktortartályba behelyezni. A szűrőt az üzemeltető – a technológiai előírások szerint – periodikus visszaöblítéssel, időközönként alaposabb tisztítással regenerálja. A molekuláris szinten megtisztított vizet a továbbiakban nem szükséges hagyományos módon utóülepíteni, sem fertőtleníteni, e nélkül mehet az a befogadó élővízbe. Az új eljárás környezetvédelmi jelentősége óriási – hangsúlyozza Juhász Endre, aki szerint robbanásszerű áttörést és hatékonyságot eredményez az élővizek vízminőség védelmének területén. Általános bevezetése csaknem okafogyottá tenné különösen a gyógyszer származékok és egyéb antropogén anyagok, egyes mérgezők élővízbe kerülése iránti aggodalmakat.
Mivel a szűrőeljárás bevezetésének és üzemeltetésének költsége a 10 éves amortizációs periódus alatt gyakorlatilag megegyezik az eddigi eljárások költségtényezőivel, ugyanakkor hatékonysága nagyságrenddel jobb azokénál, várható, hogy rövid időn belül ez lesz az uralkodó technológia hazánkban is elsősorban a szennyvíztisztításban, de ahol indokolt, az ivóvíz-előállításban is – vélekedik az akadémiai bizottság elnöke.
