A Vásárhelyi terv továbbfejlesztésének lehetőségéről, valamint az Európai Unió által meghatározott Víz keretirányelv feladatairól tanácskoztak magyar és francia szakemberek Debrecenben.
A két ország vízügyi szakembereinek kapcsolata több évtizedes múltra tekint vissza. Az együttműködés kezdetben az öntözésre, a vízerő-hasznosításra, az ár- és belvízvédelemre, valamint a vízügyi kutatásokra korlátozódott. A európai uniós csatlakozással viszont Magyarország számára is a legfontosabb lett az uniós Víz keretirányelv végrehajtása, amiben a francia partnerek sokat segíthetnek a magyaroknak – közölte Kovács György, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság (OKTVSZ) főigazgatója.
Az OKTVSZ-szel tavaly megkötött hároméves együttműködési megállapodást aláíró Loire-Bretagne Vízgyűjtőterületi Ügynökség igazgatótanácsának elnöke, Claude Tuchot hozzátette: bár a feladatok teljesítésében a franciák előbbre járnak, ám a nemzetközileg is elismert magyar szakemberek tapasztalatait ők is szívesen használják fel. A tavalyi megállapodás keretében először Szombathelyen találkoztak a két ország szakemberei. Az akkori tanácskozás tapasztalatairól, illetve az azóta eltelt időszak eredményeiről Nádor István, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta: látva a francia példát, miszerint a területi vízgazdálkodási tanácsok magukban nem tudnak hatékony munkát végezni, a civil szervezeteket is bevonták a Rába folyamgazdálkodási tervének elkészítésébe. Ugyanakkor a vízvédelem területén követendő példával tudtak szolgálni a külföldi partnernek a Balatont is érintő Kis-Balaton vízminőség-javító intézkedéseikkel.
A debreceni tanácskozás házigazdája Kóthay László, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője azt emelte ki, hogy a Franciaország jó példát mutat a vízügyi döntések társadalmasításában. Személyes tapasztalataira hivatkozva elmondta, Franciaországban polgármesterekből, politikusokból, képviselőkből, vállalkozókból és cégvezetőkből álló társadalmi szervezet felügyeli a vízellátást, vízvédelmet, csatornázást, valamint a felszíni vízgazdálkodást érintő intézkedéseket. Rámutatott: Magyarországon is hasonló megoldás segíthetné legjobban a Víz keretirányelv megvalósítását. Ehhez kapcsolódva Kovács György főigazgató arról számolt be, hogy a tervek szerint a területi igazgatóságok az eddiginél jóval nagyobb önállóságot fognak kapni.
