Haris kontra autópálya

Az M3-as autópálya várhatóan Barabásnál lépi át az országhatárt, a nyomvonal azonban a rejtett életmódú haris állományát veszélyezteti. Természetvédők szerint a fokozottan védett madár megmentése érdekében Záhony felé kellene vezetni a pályát, érveiket azonban nem vették figyelembe. Az unióhoz csatlakozó tíz ország közlekedésfejlesztési terveit összefogó úgynevezett TINA-program szerint a kontinens négyszáz legértékesebb madárélőhelyének ötödét veszélyezteti.
A természetvédők a fontos madárélőhelyek közé azokat a területeket sorolják, ahol a ritka és veszélyeztetett madárfajoknak rendszeresen jelentős nagyságú állománya fordul elő. A TINA-program által fenyegetett térségek között szerepel tizenöt hazai veszélyeztetett vizes élőhely, például a Kis-Balaton, a Duna-kanyar, Gemenc vagy a Felső-Tisza. A tizenötből nyolcat közúti, kettőt vasúti, négyet vízi, egyet pedig közúti és vasúti fejlesztések egyaránt fenyegetnek.
Ezeken a területeken található a világszerte veszélyeztetett fajnak tekintett cigányréce, a túzok és a haris hazai állományának jelentős része. Kovács András, a madártani egyesület munkatársa szerint ha a tervezett beruházások megvalósulnak, veszélyeztetett madárfajok populációi pusztulnak ki Közép- és Kelet-Európában. Joó Ferenc, a Magyar Közlekedési Klub titkára lapunknak elmondta: az újonnan épülő autópályák mindenképpen kettészelik az addig egységes élőhelyeket. Emiatt a korábbi természeti rendszer felbomlik még akkor is, ha a kivitelezők vadátjárókat építenek. A vadátjárók sűrűsége ugyanis sohasem elégíti ki az élőlények igényeit. A vadvonulást megakadályozó kerítések is a további elkülönülést szolgálják. Ráadásul nemcsak az autópálya nyomvonala és közvetlen környezete vész el az állatok számára, hanem olykor több száz méteres sávok is beépülnek. Benzinkutak, motelek, bevásárlóközpontok lepik el a főutak környékét, ezek szintén nem a biológiai sokféleségről híresek. A zaj- és a levegősszennyezés miatt az állatok messze elkerülik a betonutak környékét. Ráadásul az új utak mentén gyorsan elszaporodnak az illegális hulladéklerakók. Joó szerint a hazai vasútépítések kisebb gondot jelentenek, hiszen döntően meglévő pályákat újítanak fel. Hosszú évek után először a közelmúltban átadott magyar–szlovén vasútvonal jelentett új beruházást. Itt szigorú természetvédelmi előírásokat kellett betartani, az építés során például egy különösen értékes gyepet áthelyeztek, illetve több vadátkelőt építettek.
Ötvös Zoltán