Éghajlatváltozásokat, folytatódó heves viharokat okoznak az egész amerikai kontinensen az Amazonas folyó menti dzsungelek irtása nyomán a levegőbe kerülő égéstermékek
– állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport által készített jelentés, amelyet a Science című amerikai tudományos folyóirat ismertetett.
A füst felemelkedik a felhők magasságába, akadályozza a vízkiválasztást, miközben a felhők a szokásosnál kövérebbre, magasabbra híznak, ezekből pedig heves zivatarok hullanak – figyelmeztetett a jelentés, amelyet az Európai Unió kezdeményezésére a németországi Max Planck Intézet atmoszférakutató laboratóriuma készített. A csapadék mennyisége tehát kevesebb lesz, ez a kevesebb azonban nem a talajt tápláló, lágyan áztató esők, hanem vad zivatarok, heves felhőszakadások formájában hullik majd alá, és nem csupán az Amazonas menti erdőségek fölött, hanem jóval távolabbi vidékeken, feltehetően az amerikai kontinens egész térségében.
Annak vizsgálatában, hogy a füstrészecskék miként befolyásolják a lehulló csapadék halmazállapotát, a jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársai vettek részt. Speciális repülőgépek segítségével megállapították, hogy a füstrészecskék a felhőkben található nedvességet miniatűr cseppekké bontják, amelyek túl kicsinyek ahhoz, hogy lehulljanak a földre. Ezeket a parányi részecskéket a levegőmozgás könnyen felhajtja az atmoszféra felső rétegeibe, ahol egymáshoz tapadva jégdarabokká fagynak, és heves viharok közepette, óriás esőcseppek, vagy jégdarabok formájában hullanak le a földre.
