Magyarországon több, évszázadok óta működő melegvíz-kút a kimerülés és a kihűlés jeleit mutatja.
A környezetvédelmi tárca szakértői azt ígérik: fellépnek a pazarló vízhasználat ellen, s a Széchenyi-programban támogatott termálfürdő-beruházások környezetvédelmi hatását is szigorúan ellenőrzik.Magyarország egyik legelőnyösebb geológiai adottsága – a viszonylag csekély földrengéskockázat mellett –, hogy területe igen gazdag termálvízkutakban és -forrásokban. A jelenség oka, hogy hazánk “alatt”, vagyis a Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál – a kéregvastagság átlagosan 25 kilométer, tíz kilométerrel kevesebb, mint a szomszédos régiókban –, vagyis a Föld belsejének forró magmája közelebb van a felszínhez. Ennek köszönhetően a geotermikus gradiens – vagyis a földkéregben lefelé haladva mért hőmérséklet-emelkedés – 100 méterenként 5 Celsius-fok, ami nagyjából a világátlag másfélszerese.
A földfelszínen 10 Celsius-fok a középhőmérséklet, egy kilométerrel lejjebb viszont már 50 fokkal melegebb van, vagyis hazánk területén átlagosan csupán ezer métert kell fúrni ahhoz, hogy 60 fokos vizet találjunk.
Magyarországon a 30 Celsius-foknál melegebb vizeket tekintik termálvíznek, ilyen hőmérsékletű víz – a kedvező hidrogeológiai adottságok miatt – az ország területének 70 százalékán feltárható. Jelenleg az országban 1289 termálkutat tartanak nyilván, közülük 840 üzemel. A kutak 30 százalékát fürdőzésre, 44 százalékát ipari, mezőgazdasági és kommunális célokra (elsősorban fűtésre) használják, emellett energiatermelésre és ivóvíz-kivételre is van példa. Gyógyvíznek 81 kút minősül. Ha már a meghatározásoknál tartunk, ásványvíznek a literenként 1000 milligrammnál több ásványi anyagot (vagy 500 és 1000 milligramm közötti ásványtartalmú, de egyes fontos komponenseket nagyobb koncentrációban tartalmazó) vizeket nevezzük, a gyógyvízzé minősítéshez pedig a gyógyhatás igazolása kell.A környezetvédelmi tárca a közelmúltban felmérést készíttetett a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet hidrológiai központjával a termálkutak állapotáról, illetve a meleg víz felhasználásáról. Az elemzésből kiderül, hogy a meleg víz hőjével és magával a vízzel is pazarlóan bánunk: komplex hőhasznosítás (ahol az egyre hidegebb vizet radiátorfűtésre, vízmelegítésre, padlófűtésre, strandolásra használják) csak elvétve fordul elő, a kutak akkor is folyamatosan nagy vízhozammal működnek, ha erre éppen nincs szükség. Az országban van néhány jó működő hőhasznosító rendszer, ezek azonban általában a hatvanas–nyolcvanas években épültek, és nem tekinthetők igazán korszerűnek. A legutóbbi évtizedben készült el a hódmezővásárhelyi korszerű geotermikus közműrendszer, amely egy 2000 méter mély kút 80 fokos vizét használja, s a lehűlt víz egy részét folyamatosan visszasajtolja a föld alá.
A harkányi fürdőt tápláló 62 fokos forrás vizét régebben hőhasznosítás nélkül hűtötték le a medencékben szokásos 30-32 fokos szintre, a legutóbbi korszerűsítés során viszont kialakítottak egy hőszivattyús geotermikus erőművet, amely a fürdő épületei mellett a település több közintézményét is kiszolgálja.
Kemény Attila, a Környezetvédelmi Minisztérium illetékes helyettes államtitkára szerint a magyar termálvíz nem számít teljes egészében megújuló erőforrásnak, a készletek a kitermelés arányában fogynak. A kiapadás, illetve a kihűlés jelei több régóta ismert (például budapesti) kútnál mutatkoznak, s a jelenség – mivel az egész vízrendszer egységet alkot – az ivóvízbázist is fenyegeti. Néhány évvel ezelőtt a vízügyi igazgatóságok megvizsgálták 990 üzemelő termálvízkút vízviszonyait, s azt tapasztalták, hogy a kutaknak kevesebb mint egynegyede szabad kifolyású, a többit – a készletek apadása miatt – már csak szivattyúval lehet működtetni.
A tárca valamennyi vízhasználati mód esetében szorgalmazza a felhasznált víz visszasajtolását. Jelenleg a kiemelt víz döntő hányada közcsatornákba, belvíz-elvezető árkokba, tavakba, tározókba kerül, ami a felszín alatti készletek gyors csökkenéséhez vezet. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter a közelmúltban leszögezte: a tárca örömmel veszi, hogy a kormány kiemelten támogatja a termálvíz-hasznosítást, ám környezetvédelmi hatóságként a Széchenyi-program keretében támogatott hévizes beruházásokat, a vízfelhasználás környezetre gyakorolt hatását is szigorúan ellenőrizni kívánják.
