Hidrobiológiai kutatóközpont létrehozására kért felhatalmazást az MTA közgyűlésétől Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. “Az éghajlat, az energia és a víz a legfontosabb kutatási területek közé tartozik” – indokolta kezdeményezését Pálinkás József.
Különösen aktuálisak ma a vízzel, a vízgazdálkodással kapcsolatos kutatások. Az elkövetkező években ugyanis a víz alapvető probléma lesz. Így mind a felszíni vizekkel kapcsolatos kutatások, mind az ivóvízbázis pontos felmérése, az ivóvízbázis biztonsága a legsúlyosabb stratégiai kérdések közé tartoznak.
Egy európai értelemben is versenyképes hidrobiológiai központ létrehozása ugyanakkor jól illeszkedne a 2011-es uniós magyar elnökség koncepciójához is, amelynek egyrészt a kutatás-fejlesztés, másrészt a vízgazdálkodás lenne a központi témája.
Pálinkás József ismertetése szerint a központot a Duna, a Tisza és a Balaton kutatására hoznák létre. Magában foglalná az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetét és a Dunakutató Állomását, amelyet intézetté átalakítanánk át. Emellett tervezik létrehozni a Tiszakutató Intézetet. “Ezek képeznék a Kárpát-medencei hidrobiológiai kutatások bázisát. A közgyűlésen felhatalmazást kérek az ezzel kapcsolatos munkák elindítására” – hangsúlyozta.
Pálinkás József az MTA előtt álló feladatokat taglalva kitért a kutatóhálózat megújítására, ami egyfajta gördülő rendszerben valósulna meg. “Ehhez az szükséges, hogy 2-3 kutatóintézet esetében elindítsuk az épületállományt, a műszerállományt és egy kicsit a kutatási témákat is megújító folyamatot.
Ez azt jelenti, hogy ezek a kutatóintézetek új helyre kerülnek, a régi ingatlanjaikat pedig értékesítjük. Ily módon a már meglévő vagyon újbóli befektetésével képesek leszünk modern, versenyképes feltételeket biztosítani a többi kutatóintézetnek” – hangoztatta az MTA elnöke, hozzátéve, hogy a program lényegében az összes intézetet érinti. “Úgy gondolom, hogy ez durván egy tízéves program lesz, amely, ha elkezdődik, szinte önmagától görög tovább” – mondta.
