Az utóbbi napokban többen érdeklődtek a toronyi lignitbányával kapcsolatos fejleményekről, ezért Gyöngyössy Péter készített egy összefoglalót.
A toronyi lignitbánya ügynek kb négy fázisát lehet elkülöníteni. Mi a harmadik fázisba kapcsolódtunk bele és onnantól követjük a dolgot nagyobb figyelemmel. A korábbi események pontos időpontjait sajnos nem tudom most prezentálni, ezért csak nagyjábol tudom belőni őket.
Előzmények:
Az a tény, hogy Szombathelytől nyugatra Torony, Dozmat, Narda, Felsőcsatár, Vaskerestes, Horvátlövő, Pornóapáti, Nárai községek határában lignitet rejt a föld mélye, régóta, közel 100 éve ismert. Torony határában volt is egy kisebb mályművelésű lignitbánya. A hetvenes években komoly állami szándék volt közös magyar osztrák projekt létrehozására, mely magyar oldalon egy külszini bánya nyitását, Ausztriában pedig egy lignittüzelésű hőerőmű létesítését jelentette volna. Akkor rengeteg kutatófúrást végeztek, több magasszintű tárgyalás is lezajlott. Akkor elsősorban az osztrák zöldek és az érintett lakosság tiltakozása miatt végül mégsem valósult meg.
1. A Nógrádszén Kft. c. bányaipari cég néhány éve jelent meg a szinen. Néhány kutató fúrásra kért engedélyt. Az első felvonásban rutinszerűen több illetékes szakhatóság (többek között a szombathelyi Polgármesteri Hivatal illetékes osztálya is kiadta az engedélyt. Aztán ahogy a bányanyitás és erőmű építés szándékáról szóló hírek begyűrüztek beindult a tiltakozás. Először Narda polgármestere dr. Horváth Sándor verte félre a vészharangot. A legkülönbözőbb szervezetek testületek nyilvánítottak véleményt s az ügy hamar a megyei közgyűlés színtjére s ezzel a politikai színtérre került. Végül a hatósági eljárás több fázisú menetében nem kapta meg az engedélyt a cég. Az elutasítás egyik legfőbb indoka az volt, hogy az akkor érvényben lévő Országos Területrendezési Tervben kulturális örökségvédelmi övezetként szerepelt z a térség. Ezzel akkor úgy tűnt megoldódott a dolog, elcsitultak a kedélyek.
2. Az újabb riadalmat az indította 2002-2003 környékén, amikor a bányász cég bíróságon támadta meg a kutatófúrást elutasító hatósági határozatot. Mint kiderült a parlament által jóváhagyott új Országos Területrendezési Tervből az utolsó pillanatban kiszavazták a kulturális örökségvédelmi övezet c. kategóriát. A perrel egy időben több szálon indúlt újra a tiltakozás. 2003 júliusában nagyszabású aláírásgyűjtés indult. Pár hét alatt 30 ezer aláírás gyűlt össze, amiből valamivel több mint tízezret a Kerekerdő Alapítvány aktivistái gyűjtöttek. A tiltakozók, elsősorban az érintett települések polgármesterei megalakították a Vasi Lignitszelidítők Egyesületét, felvették a kapcsolatot az ausztriai önkormányzatokkal, tartományi szervezetekkel . Augusztus végén Nardán nagyszabású nemzetközi tiltakozó demonstráció volt, ahol Persányi Miklós zöldminiszter is jelen volt és ígéretet tett a bányanyitás megakadályozására.
3. A tiltakozás következő fázisa kevésbé látványos. Az érintett polgármestereknek szerveztek egy gyöngyösvisontai tanulmányutat az ottani külszini bányák és a hőerőmű okozta problémák érzékeltetésére, az ott készült fotókból kiállítás nyílt Szombathelyen. A bírósági eljárásba száznál is több közbeavatkozó jelentkezett be, mely elsősorban az időhúzást szolgálta. Az így nyert időt a jogi helyzet megváltoztatására akarták felhasználni. A vasi országgyűlési képviselők, sajnos csak a jobboldali grupp, kisérletet tett arra, hogy az Országos Területrendezési Tervbe kerüljön vissza a kulturális örökségvédelmi övezet kategória. Ez a kisérlet rövid úton megbukott a baloldal ellenszavazatain. Hankó Faragó Miklós vasi képviselő, aki az IM államtitkára azt javasolta, hogy a helyi rendezési tervekbe kerüljön bele a bányanyítás tilalma. Ez viszont sok idő és pénz. Végül Meggyessy Péter, aki szombathelyi látogatásai alkalmából többször kinyilvánította a bánya nyitás elleni véleményét azt igérte, hogy a rendezési tervekhez saját keretéből biztosít forrást. Így is történt. Mire a bíróság döntött, szinte az összes érintett rendezési tervbe belekerükt a vonatkozó passzus. Közben több jegyző kinyilvánította aggályait ezzel kapcsolatban, mert szerintük nem teljesen állt biztos alapokon ez az IM által is javasolt megoldás.
4. Az senkit nem lepett meg, hogy a hosszúra nyúlt pert a Nógrádszén Kft megnyerte. Amire viszont senki nem számított az az volt, hogy a bírósági döntésre hivatkozva a Bányászati Hivatal új eljárás nélkül megadta az engedélyt a kutatófúrásra, azaz a felállított rendezési tervekre alapozott koncepció összeomlott. Persze mindenki a jogi kiskapukat kereste és amennyire a sajtóból ez kiolvasható, több jogi lépés történt. Valamiféle fellebbezés, bírósági lépés stb. Ez, ha jól tudom, most is tart. A legutóbbi meglepő fordulat, hogy valamelyik állami szakhatóság, ha jól sejtem a Geológiai Szolgálat úgy nyilatkozott, hogy a föld alatti ásványvagyon az állami tulajdon és önkormányzati rendelet nem korlátozhatja ennek kinyerését… Ami viszont az eltelt több év hozadéka, hogy a jogszabályi változások miatt az eddig viszonylag egyszerűen lebonyolódó bányatelekfektetési eljárás ma már komoly és drága és hosszadalmas környezeti hatásvizsgálathoz kötött.
Tehát egyelőre a kutatófúrások körül folyik a harc. Ezzel szerezhet ugyanis jogot a bányatelekfektetésre a cég. A bányatelek csak egy jogi vonal. A tányleges bányanyitás is egy újabb eljárás.
A céget is lenyomozták közben. Ennek a cégnek nincs forrása a tervezett projektre, tehát sokan úgy vélik, hogy ez csak egy szálláscsináló cég. Rengeteg találgatás folyt arról, hogy ki van a háttérben. Arról is szól a pletyka, hogy más anyag pl. Vasérc, Urán is van a mélyben. Mindig felröppennek olyan hírek, hogy egyik, vagy másik politikus már lefeküdt a bányászoknak, de előbb vagy utóbb kiderül, hogy kamu az egész. Addig nincs baj amig a cég nem öl bele nagyobb pénzt a terveibe, és minden érintett ellene van. Ha akár csak egy kis rés nyílik a falon vége a dalnak.
Mi egy, vagy több helyi jelentőségű természetvédelmi terület kialakítását céloztuk meg. Ez a projekt a lignitügytől függetlenül indult évekkel ezelőtt. A tervezett terület nem a tervezett bányatelekre esik, csak határos vele. A bányás terület természetvédelmi szempontból nem megkutatott. Mindenesetre ez egy jogi lehetőség. Sajnos a mi szavunkra kevéssé figyelnek, mert az ügy kezdettől fogva a politika színtjén lebeg, minden szereplő a politikai célokra is igyekszik az ügyet felhasználni.
Hát ennyi így röviden
Gyöngyössy Péter
Kerekerdő Alapítvány
