Ezen a télen sem vágják le a balatoni nádat, miután a térségben érintett két nemzeti park az alacsony vízállás miatt ismét a nádaratás elmaradását javasolta – közölte Hanga Csaba, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének a helyettes vezetője.
A somogyi tóparton illetékes Duna-Dráva Nemzeti Park és az északi oldalon tevékenykedő Balaton-felvidéki Nemzeti Park javaslatára kivételt csak azokon a kisebb területeken tehetnek, ahol tűzvédelmi vagy természetvédelmi indokai vannak a nádvágásnak, amelyhez a két természetvédelmi hatóság egyedi elbírálás alapján járulhat hozzá – tájékoztatott Hanga Csaba.
A döntés eredményeként ezen a télen a balatoni nádasok kezelője, a vízügyi kirendeltség nem végeztetheti el a vállalkozókkal a nádvágást, amely tavaly is elmaradt. A Balaton 600 négyzetkilométer nagyságú vízfelületéből a tó 235 kilométer hosszú partjai mentén a legutolsó fölmérés szerint mintegy 1.200 hektárt tesznek ki a nádasok. Hanga Csaba elmondta, jelenleg folyik a balatoni nádasokat ért változások fölmérése, a náddal borított balatoni területek újbóli összesítése.
A Balatonnál a nád egy részét sosem vágják le. Természetvédelmi okokból évente körülbelül 800 hektárnyi nádat lehetne csak learatni, s évről évre, az időjárás függvényében ennek 40-60 százalékát szokták levágni. A nádvágás elmaradása miatt nem éri anyagi veszteség a vízügyi igazgatóságot, mivel az idén nem végeztetnek tisztító jellegű nádvágást sem. Ugyanis ez a vállalkozóktól megrendelt vágás általában alig valamivel kerül többe, mint a piaci minőségű, építőipari hasznosításra alkalmas nád levágása, amelyért fizetnek az erre vállalkozó társaságok – magyarázta Hanga Csaba.
Utoljára 2001-2002 telén vágtak nádat a Balatonon. Ekkor 551 hektár nádast arattak le: 92 hektárról ipari minőségű nádat, amely hektáronként 32.000 forintot bevételt jelentett, 459 hektáron pedig tisztítást végeztettek el a nádvágókkal. Egy hektár gépi learatásáért ugyancsak 32.000 forintot, a kézi nádvágásért pedig 41.000 forintot kértek a vállalkozók.
A jó minőségű balatoni nádat a hazai és a külpiacon főként az építőipar hasznosítja. A nádasok megmaradása viszont természetvédelmi érdek, mivel azok telente búvóhelyet és élelmet adnak a madarak számára. Egy éve szintén az alacsony vízállás miatt maradt el a Balatonnál a nádvágás. Akkor a keszthelyi egyetem szakemberei az illetékes nemzeti parkoknak és a vízügyi igazgatóságnak javasolták a nádaratás elhagyását a nádasok megóvása érdekében.
2004.január.6
