Befejeződött az egységes Zöld Hatóságként működő felügyelőségek igazgatóinak kiválasztása. A 12 környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség igazgatói posztjára 39 pályázat érkezett.
A bizottság a jelentkezők közül az alábbi 12 személyt tartotta alkalmasnak arra, hogy március 1-től igazgatóként vezesse a január 1-vel felállt egységes felügyelőségeket.
Továbbra is Gerencsér Tivadar vezeti a győri székhelyű Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget.
A szombathelyi Nyugat-dunántúli felügyelőség élére Hompasz Gyula jelenlegi igazgatót nevezik ki.
A jövőben is Kling István vezeti a székesfehérvári Közép-dunántúli felügyelőséget, a pécsi Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatásával pedig Jeszták Lajost bízzák meg, aki korábban, 1997-től 1999-ig már ellátta a felügyelőség igazgatói teendőit, eddig pedig a pécsi önkormányzat városfejlesztési főosztályvezetője volt. Tiderenczl József igazgatót más fontos feladattal bízza meg a tárca, a bajai Alsó-Duna-völgyi felügyelőség élére kerül.
A budapesti székhelyű Közép-Duna-völgyi felügyelőséget a jövőben Szabó Sándor igazgatja, aki eddig a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója volt. Ugyancsak új igazgató kerül a nyíregyházi Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség élére is, amelyet a jövőben Szentesi Péter, eddigi igazgató-helyettes igazgat.
A szolnoki székhelyű Közép-Tisza-vidéki felügyelőséget a jelenlegi igazgató, Háfra István vezetheti a jövőben is. Szegeden, az Alsó-Tisza-vidéki felügyelőség élén változás lesz, a felügyelőséget a jövőben Kardos Sándor igazgatja, aki korábban a Vízügyi Felügyelet igazgatója volt, illetve most a hatóság vízlétesítmény engedélyezési osztályát vezette.
Az eddigi igazgató, Pintér István vezeti a továbbiakban is a miskolci Észak-magyarországi felügyelőséget, ugyancsak bizalmat kapott a jövőre nézve Kelemen Béla, a debreceni Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója, és Nadabán János, a gyulai Körös-vidéki felügyelőség első embere.
Mint ismeretes 2005. január 1-jétől egységes Zöld Hatóság kezdte meg működését, és váltotta fel az addig területenként működő környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeteket. Január elsejétől a korábbi 24 helyett, 12 intézmény látja el a környezetvédelemhez, a vízügyhöz és a természetvédelemhez tartozó hatósági munkát.
Magyarország környezetvédelmi intézményrendszerének újragondolását, átszervezését egyebek mellett szükségessé tette az Európai Uniós tagság is. EU-tagként ugyanis sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetvédelemre, és a feladatok megnövekedésével párhuzamosan várhatóan növekedni fognak az azok végrehajtásához szükséges pénzügyi források is. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2002-es megalakulása óta készült arra, hogy az eddig külön-külön működő hatósági munkát egy fedél alá hozza. Erre a jogszabályi hátteret a kormány 2004. végén elfogadott határozata adta meg.
A tárca az egységes Zöld Hatóság felállításától azt reméli, hogy korszerűbb lesz a hatósági szervezetrendszer, emelkedik a hatósági munka színvonala, gyorsul az ügyintézés, és nem utolsó sorban, pénzt takaríthat meg. A Zöld Hatóság felállításával teljesül a Kormány azon törekvése, miszerint el kell különülnie a közhatalmi (hatósági), illetve az egyéb állami közfeladatokat ellátó szervek rendszerének. A hatósági jogkörök egybeolvadásával megszűnik az a gyakorlat, hogy a felügyelőségek és a felügyeletek egymás eljárásaiban szakhatóságként közreműködtek, ezzel egyszerűsödik, hatékonyabbá és gyorsabbá válik a hatósági eljárás. A Zöld Hatóság létrehozásával úgynevezett egyablakos hatóság működhet, amely a korábbihoz képest jobban biztosítja az ügyfélbarát ügyintézést (pl. esetenként nem három csak egy helyre kell elmennie az ügyfélnek, és benyújtani a dokumentumokat).
