A magyar dolgozók több mint fele tömegközlekedik, a legtöbben fél-1 óra alatt érnek be a munkahelyükre, és havi 5-10 ezret költenek közlekedésre, egyebek mellett ezek derültek ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásából.
Hogyan járunk munkába, iskolába, mennyi időt vesz ez el? Ezt a kérdést tette fel a Bónusz Brigád és a GKI Digital közös kutatásában. A kutatás kitért arra, hogy ki viseli az utazás anyagi terheit, illetve a telekocsizás használatára is rákérdezett. A Bónusz Brigád szeretné elterjeszteni a közösségi autómegosztást Magyarországon, ezért novembertől mozgalmat indított azért, hogy minél több autós vigyen magával utasokat, ha közös az úti céljuk.
Mindenki életében fontos kérdés, hogy mennyit kell naponta utazni a munkahelyre, mennyi időt, pénzt és energiát visz el naponta az utazás?
A 2018 novemberében készült online felmérésben résztvevők 71 százaléka egyazon a településen él és dolgozik. Ez az arány a fővároson és nagyvárosokon kívül jóval alacsonyabb: a községekben és kisebb városokban élőknek mindössze 26, illetve 37 százalékának nem kell naponta kimozdulni városából vagy községéből.
Milyen messze van egymástól az otthon és a munkahely?
Mindössze a kitöltők 1 százaléka mondta, hogy otthonról dolgozik,
a legtöbben (28%) 5-10 km távolságra,
27 százalék pedig 11-25 kilométerre dolgozik a lakóhelyétől.
A legszerencsésebbeknek a válaszadók 7 százaléka bizonyult: ők gyalogos távolságra dolgoznak/tanulnak otthonuktól, ugyanennyien vannak, akik naponta több mint 50 kilométert ingáznak. A községben élők munka- és tanulási lehetőségei az adatok alapján távol esnek otthonról: esetükben ez az arány sokkal magasabb, közel minden ötödik válaszadó ilyen nagy távolságra jár dolgozni.
Mennyi idő alatt?
A legtöbben fél – egy óra alatt érnek be iskolájukba vagy munkahelyükre (36%), de alig marad el ettől a maximum fél óra alatt beérők (34%) aránya. A községekben és kisebb városokban élők utaznak a legtöbbet: nekik 24, illetve 23 százalékuk minden nap legalább 1 órát utazik a munkahelyére. És nyilvánvalóan délután ugyanennyit vissza az otthonukba.
Nyomkodjuk a telefont?
Vannak, akik kifejezetten szeretnek hosszan utazni: ráhangolódnak a munkára, elintéznek pár telefont, ránéznek a munkahelyi levelekre vagy épp ekkor jut idejük olvasni. A GKI Digital és a Bónusz Brigád arról is megkérdezte az oldal vásárlóit, hogy mit csinálnak utazás közben: a legtöbben (38%) zenét hallgatnak, a második legnépszerűbb tevékenység (29%) pedig az olvasás lett. Még örömtelibb, hogy a fővárosban még ennél is többen olvasnak a járműveken, közülük 37 százalék jelölte meg ezt. Az emberek negyede semmit nem csinál, a többiek a telefont használják időtöltésre: céltalanul nyomkodják (9%), játszanak (11%), chatelnek (17%), illetve munkahelyi emaileket intéznek (13%) rajta.
Milyen költséggel jár eljutni a munkába?
Fontos kérdés, hogy mindez mennyibe is kerül az embereknek? Nos, minden harmadik válaszadó 5 és 10 ezer forint között költ erre havonta, a Budapesten élők közel felének kerül ennyibe a napi utazás. 30 százaléknak sikerül 5000 forint alatt megúsznia az utazást, 9 százalék viszont több mint havi 25 ezret költ a munkába járásra.
Ezt persze részben vagy egészben térítheti a munkahely, mégis a többség (64%) esetében ez nincs így. Minden ötödik válaszadónak részben téríti a munkába járás költségeit a munkahelye, 13 százalékuknak teljes egészében átvállalja az utazási költségeket a munkáltató.
Autó, bicikli, tömegközlekedés
Ami a munkába járás módját illeti, magasan (53%) a tömegközlekedést használók voltak a legtöbben a válaszadók közül, a fővárosban 70 százalék választja a békávézást minden nap.
Saját autóba 35 százalékuk ül nap mint nap (ehhez jön még a céges autók, mellyel 5 százalék jár), még ennél is magasabb az autóhasználók aránya a megyei jogú városokban, a válaszadók közel fele így jut el nap mint nap munkahelyére, iskolájába. Az egészségesebb kerékpározást minden ötödik, a gyaloglást 16 százalék választja.
Telekocsi, #elviszlek?
Nagyon sok olyan autót látni minden reggel és délután, melyben mindössze egy ember ül. A felmérés kitöltőit arról is megkérdezte a Bónusz Brigád és a GKI Digital, hogy mit szólnak az #elviszlek közösségi autómegosztó mozgalomhoz, ahol egy piros kerek #elviszlek matricával a szélvédőn közlekedő autósok szívesen elviszik például a buszmegállóban várakozó utazókat azon a szakaszon, amelyen közös az útjuk.
A válaszadók 71 százaléka szívesen kipróbálja és utazik ilyen autóval, a maradék 29 százalék nem szállna be idegenhez.
De vajon hányan vennének fel idegent a saját kocsijukba? A válaszadók negyede nem tenne ilyet, ők arra hivatkoztak, hogy nem bíznak az emberekben. A kitöltők fele ezzel szemben felvenne idegent amennyiben ennek bármilyen szervezett keretet biztosít például egy mozgalom, egy közös hashtag vagy egy ismert vállalkozás, mint a Bónusz Brigád által indított #elviszlek mozgalom. Talán nem véletlen, hogy a válaszadók ugyanilyen arányban hallottak már, illetve használták már a telekocsi szolgáltatást, így számukra nem ismeretlen műfaj idegeneket felvenni vagy beszállni ismeretlen autóba.
A Bónusz Brigád által novemberben indított #elviszlek mozgalomról a válaszadók 17 százaléka már hallott – a mozgalom lényege, hogy bárki regisztrálhat a nemfizetős megosztásos modell használatára a www.bonusz.hu/elviszlek oldalon. Aki ezt megteszi, az kap egy "#elviszlek" matricát, amit könnyű kitenni a szélvédőre, bármikor levehető onnan, majd újra visszatehető. Ha egy autón bárki ezt a matricát látja, megkérheti a sofőrt, hogy ha azonos irányba mennek és persze van hely a kocsiban, akkor hadd szálljon be.
A Bónusz Brigád a mozgalmat egy saját autóval indította, amit a megosztásos modell népszerűsítésére használnak dolgozói, emellett a cég 60 munkatársa is regisztrál az oldalon, és viszi felmatricázott autójával ingyen a jelentkező utasokat.
A Bónusz Brigád 2010-ben jött létre, az amerikai Groupon mintájára. Az üzleti modellnek köszönhetően a korábban csak offline módon elérhető éttermeket, bárokat, szépségszalonokat, tanfolyamokat, wellness központokat és különböző élményszolgáltatókat teszi elérhetővé, szolgáltatásaikat megvásárolhatóvá az internetezők számára, méghozzá kedvezménnyel. Ezekben a szegmensekben a Bónusz Brigád adja el a legtöbb szolgáltatást Magyarországon. A minőségi szolgáltatásokat kedvezményekkel értékesítő oldal fennállásának 8 éve alatt több mint 30 milliárd forintot spórolt meg vásárlóinak.
