Heves vitákkal tarkított fórumon mondták el véleményüket a tóról a Balaton környékén működő civil szervezetek képviselõi a hét végén, Balatonfüreden. A Balaton-törvény végrehajtásával, a tó partjának úgynevezett rehabilitációs tervével kapcsolatban számos, egymásnak is ellentmondó megállapítás hangzott el.
A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalására vár a balatoni vízpótlással kapcsolatban a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium – jelentette ki Szabó Mátyás balatoni miniszteri biztos, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetõje szombaton Balatonfüreden, a tó környékén mûködõ civil szervezetek tanácskozásán. Az akadémia állásfoglalása várhatóan még a tavasszal megszületik. A miniszteri biztos hangsúlyozta: az elmúlt száz év tapasztalatai szerint minden tizedik-tizenötödik esztendõ után bekövetkezik egy száraz idõjárási periódus a Balaton környékén, ami az átlagosnál lényegesen alacsonyabb vízállással jár. Ez eddig két-három év alatt elmúlt, s a tó medre újból feltöltõdött. Csak az elmúlt három évben fordult elõ elõször, hogy a tóba befolyó vizek mennyisége – a belehullott csapadékkal együtt – kevesebb volt, mint amennyi víz elpárolgott a mederbõl – állította a vízügyi szakember.
A fórumon heves vitát váltott ki a Balaton-törvény által megkövetelt, a VÁTI által elkészített, úgynevezett partrehabilitációs terv. Egyes civil szervezetek képviselõi szerint ugyanis a Balaton több százezer négyzetméterrel kisebb lesz az új partvonal meghúzása után, a parti sétányok és új vitorláskikötõk építése miatt veszélybe kerülnek a nádasok.
Bóka István fideszes országgyûlési képviselõ, Balatonfüred polgármestere a felvetésekre válaszolva kijelentette: mivel a Balaton-törvény a jelenlegi formájában hátrányosan érint több ezer horgászt, ezért módosító indítványt fog benyújtani a parlamentben. Pillanatnyilag ugyanis csak szabályszerûen kiépített csónakkikötõkben lehetne tartani a horgászladikokat – ezek kialakítását viszont nemcsak a horgászegyesületek pénzhiánya akadályozza, hanem az is, hogy a partrehabilitációs terv elfogadásáig építési tilalom van érvényben.
Nagy Ágnes, a rehabilitációs tervet készítõ VÁTI irodavezetõje a parti sétányokkal és a nádasokkal kapcsolatban azt mondta: éppen a nádasok megóvása érdekében igyekeznek úgy meghúzni az új partvonal határát, hogy a partközelben közösségi terület legyen. A magántulajdonosok többsége ugyanis – légi felvételek tanúsága szerint – ösvényeket vág a nádba, stégeket, csónakkikötõket épít, a vízben is kiirtja a nádtöveket, sokszor kilométeres szakaszon – holott a földhivatali nyilvántartás szerint nyaralóik területe nem is érhetne a vízig. Szabó Mátyás megjegyezte: a Balaton területe az új partvonal elfogadása esetén összességében mintegy tíz hektárral lehet kisebb annál, mint amekkorát most a földhivatalok nyilvántartanak. Ebbõl legalább öthektárnyi területet vesznek el azok a már most is létezõ, illegális magánfeltöltések, amelyeket a terv közösségi célokra hasznosíthatónak tart. További öt hektárt azért töltenének fel, hogy kedvezõbb áramlási viszonyokat hozzanak létre a mederben, lehetõséget teremtsenek a parti sétányok kialakítására.
2003.03.24.
