A Védegylet információi szerint a hévízi Gyógy-tó közvetlen közelébe álmodott jelentős méretű szálloda- és gyógyfürdőkomplexum, valamint egy látványtó terveinek engedélyezési eljárása folyik az illetékes hatóságoknál.
A beruházás előkészítése és engedélyeztetése során számos törvényességi aggály merült fel, a helyi civil szervezetek által felvetett, ezekkel kapcsolatos kérdésekkel azonban a hatóságok érdemben nem foglalkoznak. A Védegylet álláspontja szerint a tervezett beruházás súlyosan veszélyezteti a Hévízi tó és környékének ökológiai állapotát, védett területeket áldoz fel egy gazdasági vállalkozás igényei szerint, és több ponton a hatályos törvényi szabályozásba ütközik. Mindezek fényében a Hévízért Városvédő-, fejlesztő, Kulturális Egyesülettel egyetértve a Védegylet ragaszkodik a beruházás engedélyezésének felfüggesztéséhez, az eddig lefolytatott eljárások törvényességének felülvizsgálatához, valamint, mivel az engedélyezés során a létező lápkataszter hibáira hivatkozva született meg az elsőfokú környezetvédelmi engedély, nyomatékosan kérjük a kérdéses területre vonatkozó pontos lápjegyzék elkészítését, valamint a földhivatali bejegyzések elvégzését.
Az ügyben a Védegylet Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez fordult az ügy kivizsgálása érdekében. A Keszthely 4809. helyrajzi számú területre tervezett szállodakomplexum megvalósítása a Védegylet meggyőződése szerint különleges természeti értékeket sodorna veszélybe, illetve semmisítene meg, miközben az előkészítés és az engedélyeztetés során sorozatosan eljárásjogi és törvényességi aggályok merültek fel. A hévízi Gyógy-tótól mintegy 200 méteres távolságra levő beruházási terület a szakértői vélemény szerint egyértelműen az 1996. évi természetvédelmi törvény által ex lege védett láp. A Körzeti Földhivatal 11.097/2004. számú állásfoglalásában ugyancsak kimondja, hogy az igénybe venni szándékozott terület láp védettséget élvez. Ez önmagában kérdésessé teszi a földrészlet építési telekként való hasznosításának törvényességét. Ugyancsak nem felel meg a törvényi előírásoknak, hogy a kérdéses terület 2003-as belterületbe vonása során az eljárásba a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot (BfNP) – mint területileg illetékes természetvédelmi szakhatóságot – nem vonták be.
Az I. fokon engedélyt kiadó Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (NyDKTVF) álláspontja – mely szerint a terület nem élvez védettséget, mivel az AB 53/2002.-es határozata alapján a lápterületek földhivatali bejegyzését törölték, és az AB egyedi eljárások lefolytatását írta elő – álságos, a természeti értékek védelmét figyelmen kívül hagyó érvelés. A lápterültek védettsége nem a földhivatali bejegyzésből, vagy más, egyedi eljárásból fakad, hanem a természetvédelmi törvény által ex lege, a törvény ereje által, a lápokra jellemző folyamatok megléte alapján érvényesül. A szakértői állásfoglalás ezen folyamatokat a kérdéses területre egyértelműen megállapította. Az, hogy a láp földhivatali bejegyzésének három évvel ezelőtti törlése óta az egyedi eljárást az illetékes intézmények (Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) mindmáig nem folytatták le, a területre vonatkozó fejlesztési terveket ugyanakkor jóváhagyták, pusztán ezen intézmények munkáját minősíti. Mindeközben a beruházás megismerhető tervei a kiadott I. fokú engedélyben szereplő szakhatósági előírásokkal is ellentétesek.
A szakhatóságok korábbi – törvényellenes – mellőzése az eljárás során nem teremt megnyugtató precedenst arra vonatkozóan, hogy a későbbiekben a terveknek ellentmondó szakhatósági előírásokat a beruházás során valóban be fogják tartani. A szakhatósági állásfoglalások ráadásul önmagukban is ellentmondóak. Több gyanús jel is utal arra, hogy a beruházó az engedélyeztetés során nem a beruházás tényleges terveit nyújtja be. Az engedélyben szereplő tervezett vízkivétel az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság szakhatósági hozzájárulása alapján nem gyógyvizet produkál, azaz a beruházó által ígért gyógyfürdő nem lenne megvalósítható. Az engedélyezési eljárástól függetlenül azonban a beruházó kútfúrásra vonatkozó engedélykérelmet is beadott, a nyilvánosság részvételét ebben az engedélyezési eljárásban azonban az NyDKTVF megtagadta, miközben a Hévízi-tó forrásától néhány száz méterre mélyített kút a forrás vízhozamára és vízminőségére egyértelműen hatással lehet. Az eddig elvégzett Előzetes Környezeti Hatástanulmány a szakértői vélemény szerint mind szakmai, mind pedig metodikai szempontból egyértelműen rosszul tervezett, a beruházás tényleges környezeti hatásainak előrejelzésére alkalmatlan.
Álláspontunkat támasztja alá, hogy a másodfokon eljáró Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi főfelügyelőség az általunk elengedhetetlennek tartott, és hozzájuk intézett levelünkben is követelt Részletes Környezeti Hatástanulmány elvégzését írta elő. „A tervezett beruházás közvetlenül fenyegeti a hévízi Gyógy-tó ökológiai állapotát és vízminőségét, miközben az előkészítés és az engedélyezés során már eddig is számos, megkérdőjelezhető törvényességű lépésre került sor. A terület ökológiai rehabilitációja lenne kívánatos, és az ebbe az irányba mutató terveket kellene szorgalmazni, nem pedig pillanatnyi gazdasági érdekek miatt veszélyeztetni a Gyógy-tó különleges természeti adottságait. Az önkormányzatok bevételcentrikussága, a beruházók kiskapukat keresgélő gátlástalansága és a hatóságok mulasztásai illetve hanyagsága együtt felelősek a kialakult helyzetért” – nyilatkozta Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője.
A Védegylet a Zala Megyei Főügyészségnél zajló törvényességi felülvizsgálat befejezéséig az eljárás felfüggesztését, valamint, mivel az engedélyezés során a létező lápkataszter hibáira hivatkozva született meg az elsőfokú környezetvédelmi engedély, a kérdéses területre vonatkozó pontos lápjegyzék elkészítéséig, valamit a földhivatali nyilvántartásnak a valósággal való összhangba hozásáig a területre vonatkozó bármiféle engedélyezési és tervezési eljárás szüneteltetését kéri. Mindezek érdekében az ügyben levélben fordultunk Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez, valamint a területileg illetékes környezetvédelmi hatósághoz.
További információ:
Jávor Benedek (Védegylet); 06 20 512 71 68
Füzesi Lászlóné (Hévízért Városvédő-, fejlesztő, Kulturális Egyesület); 06 83 343 174
