A vizes élőhelyek világnapja
Sziki rekonstrukció a Fertő-tónál
Vízbázis védelem a Szentendrei szigeten
Tavak, tengerpartok, mocsarak, patakok, lápok, holtágak mangrove mocsarak, folyó menti ártéri erdők – ezek mind vizes élőhelyek, különféle vízi és vízparti növényekkel, halakkal, rákokkal, vízimadarakkal – vagy éppen vízilovakkal. A különféle kontinenseken a vízi életközösségek számtalan formáit találhatjuk meg. Korábban a mocsarak, a lápok egy részét lecsapolták, kisebb tavakat feltöltöttek, a folyókat szabályozták. Ma már a legtöbb országban a természet megőrzése a cél, hiszen a különféle vizes élőhelyek növények és állatok ezreinek életterei, a vonuló madarak táplálkozó és fészkelő helyei.1971- ben, az iráni Ramsar- ban egyezményt kötöttek a nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhelyek megőrzéséről. Magyarország 1979-ben csatlakozott a szerződéshez.
Jelentős hazai vizes élőhelyeink egyike a Fertő-tó és a közelében lévő apró szikes tavak. A tavat és környezetét nemcsak a természet alakította, hanem az ember is. Csatornákat építettek, lecsapoltak, de most a korábban roncsolt tájak helyreállítása folyik. Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója a tóról, és a sziki élőhelyek helyreállításáról beszél.
Kárpáti László: A Fertő mentére jellemző élőhelyek közül legjobban a szikes tavak sérültek, ezeknek java részét lecsapolták. A tavakat megint élettel, tehát vízzel töltjük fel, ez a sziki élőhely rekonstrukció, ez a munkánk egyik központi eleme. Ez már több mint tíz éve folyik itt a Fertő mentén. Hasonló energiát fektetünk a gyepterületeknek, az egykori puszta területeknek a rekonstrukciójába is, hiszen a gyepek világába, a gyepterületek közé mindenütt szántók ékelődnek. Ezeket a szántókat megint elgyepesítjük, és a régi, hagyományos tájhasználati módszerekkel, vagyis szürkemarha, bivaly, racka legeltetésével állítjuk helyre ezeket a területeket.
Mangel Gyöngyi: A Fertő tudomásom szerint Nyugat-Európa, és talán egész Európa legnagyobb szikes tava. Rendkívül gazdag a madárvilága, és jellemzője az óriási nádas.
Kárpáti László: A szikes tavak, a táj helyreállítása gyakorlati természetvédelmi sikereket is hoz. Egy példa: a kistó-malmi láprét rendszeres gondozásával olyan növényeket találtunk meg újra, amelyek korábban eltűntek, ilyen a lápi hízóka. Már a szakirodalom sem tüntette fel a Fertő mentéről az orchideák egy fajtáját, a pókbangót. Néhány éve találtunk egy tövet, később másik 23-at, és ma már több száz tövet ismerünk.
Mangel Gyöngyi: Hogy történik az, hogy hosszú ideje nem látott, nem ismert növények újból fölbukkannak?
Kárpáti László: A szaporító kezdemények is megmaradhatnak, másrészt talán a növények is ott maradnak látens állapotban a területen, és később regenerálódni tudnak. Itt mi is segíthetünk azzal, hogy az élőhelyüket újrateremtjük. Ha a szél máshonnan hozza a magokat, akkor meg tudnak telepedni.
Mangel Gyöngyi: Az állatok között is van olyan, ami ismét megjelent?
Kárpáti László: A szikes tavak helyreállítása után több tucat olyan madár jelent meg, amelyek már hosszú évtizedek óta eltűntek a Fertő magyarországi oldaláról. A vonuló madarak közül pedig olyanok is megjelentek, amelyek Magyarország madárfaunájára nézve is újak. Körülbelül tíz éve figyeljük a szikes tavi élőhelyeknek madárvilágát, monitoring vizsgálatot folytatunk. A megfigyelések nagy eredményeket hoztak. A leglátványosabb, hogy ismét megtelepedett a széki gólya, a gólyatöcs, a gulipán, a piroslábú cankó, a sárszalonka, és a széki lile. De van itt már széki csér, meg lehet figyelni mind a három vöcsökfajt, ami Magyarországon, itt a Dunántúlra jellemző. Hatalmas tömegben él itt a nyári lúd, tavasszal csapatosan szállnak a Fertőújlakra vezető út mellett, a fiókáikat mindenütt láthatjuk az útról is. Olyan szelídek a madarak, hogy bevárják a turistákat. Itt van az országban a legnagyobb fészkelő kócsag állomány, körülbelül 7-800 pár fészkel itt a Fertő magyarországi és ausztriai részén. Azt is megemlítem, hogy olyan faj, mint a réti sas, amely több mint száz éve nem fészkelt ezen a vidéken, most megint megtelepedett.
Mangel Gyöngyi: Decemberben a Fertő-tó és környezete, a magyarországi és az ausztriai rész együttesen, elnyerte a Világörökség díjat kultúrtáj kategóriában.
A Szamos és Tisza folyókat 2000 január 30-án, a nagybányai Aurul vállalat zagytározójának gátszakadása miatt megközelítőleg 100 ezer m3 cianid szennyezés érte. A magyarországi folyószakaszon az elpusztult halak mennyisége, mintegy 1240 tonna, de kár érte a folyó romániai és vajdasági élővilágát is. 2000. március 15-én, a romániai Máramaros megyei Borsabánya ólom- és cinkbányájának derítőjéből körülbelül 20 ezer tonna nehézfémekkel szennyezett zagy ömlött a Visóba, és onnan a Tiszába. A hazai és a nemzetközi közvélemény a nagyméretű természetkárosításokat ökológiai katasztrófaként élte meg. Az Országgyűlés tavaly június 16-án a Tisza élővilágának emléknapjává nyilvánította február elsejét.
xxxx
A Természetvédők Szövetségének lapja, a Zöld levél hírt adott a természetvédelmi munkacsoport megalakulásáról, amely 28, zömmel vidéki csoportot tömörít. Céljuk, hogy a természetéből fakadóan védett területek, az úgynevezett “ex lege” területek, így a források, a lápok, a barlangok, a víznyelők, a szikes tavak, a kunhalmok és földvárak védelmében közreműködjenek a helyi természetvédő szervezetekkel. A múlt év végén megjelent A lápok és szikes tavak jegyzéke, és ez is segíti a természetvédelem és a civilek közös munkáját.
xxxx
A nagytétényi Metallochemia üzem hagyatéka 6-700 ezer tonna, veszélyes hulladéknak számító nehézfémtartalmú salak, amely a bezárt gyár udvarán halmozódik fel. Az ólomtartalmú por a közeli kertek talaját is elszennyezte, ezért a rehabilitáció során a kertekben talajcserére is szükség lesz. A felméréseket már elvégezték, és azért, hogy a munkák zavartalanul bonyolódjanak, a kerület három civil szervezete a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület, a Nagytétényi Polgári Kör és a nagytétényi Ember- és Érdekvédő Környezetvédelmi Egyesület együttműködési megállapodást kötött.
xxxx
Mangel Gyöngyi: Budapest kivételesen jó helyzetben van, hiszen igen jó minőségű ivóvizét a Duna-menti parti szűrésű kutakból kapja. A Szentendrei – szigeti kutakból származó vizet szinte nem is kell kezelni, így kitermelése is olcsó. Kismartoni János a Fővárosi Vízművek igazgatójától, Sándor Lászlótól azt kérdezte, hogy milyen lépéseket tesznek a vízbázis megóvására.
Sándor László: A Fővárosi Vízművek egy több mint 60 milliárd forintos tőkéjű cég, de a legnagyobb értéke a Szentendrei-szigeti vízbázis, amit óvnunk kell. Ez a vízbázis biztosítja a viszonylag olcsó, és kiváló minőségű vizet, ezt immár 130 éve biztosítja a Fővárosi Vízművek. A vízbázis védelmére mindig költöttünk, de 2002 az első olyan év, amikor a Vízművek bevételének egy százalékát a környezetvédelemre költjük. Ez komoly összeg, hiszen a Vízművek éves bevétele 20 milliárd forint, ennek az egy százaléka is 200 millió forint. A pénz túlnyomó részét a fővárosi víz védelme érdekében a Szentendrei-szigeti védekezésre költjük.
Kismartoni János: A főváros terjeszkedik, nagyon sokan költöznek az agglomerációba. A Szentendrei-szigeten például Surány és környéke is rendkívül benépesült, nagyon sok a víkendház. Emiatt időszakos szennyvízterhelések történnek, viszont egy-két helyen van csak kiépített csatornahálózat. A Vízművek támogatja, hogy víkend telepek csatornahálózata is kiépüljön?
Sándor László: Mi már korábban is részt vettünk a Szentendrei-szigeti csatornázásokban. Tavaly 138 millió forintot költöttünk a szigetmonostori önkormányzat csatorna beruházásában.
Kismartoni János: Várható az, hogy az üdülőterületeket tovább csatornázzák?
Sándor László: Igen, mi minden támogatást és segítséget megadunk ehhez, de ez nemcsak rajtunk múlik. A Szentendrei-sziget négy önkormányzatával a kapcsolatunk nagyon jó, tavaly írtunk alá egy együttműködési megállapodást, eszerint még a rendezési tervet is közösen dolgozzuk ki.
Kismartoni János: Úgy tudom, hogy azok a zöld szervezetek, akik a Szentendrei-sziget állapotfelmérésében részt vettek, az önkormányzatoknak javasoltak egy ellenőrzési módszert, miszerint a lakókat arra köteleznék, hogy az elfogyasztott vízmennyiség arányában vegyék igénybe a szippantós kocsikat. Aki nem ezt teszi, valószínűleg a talajvízbe folyatja a szennyvizét. Lehetetlen állapot, hogy a magyar falvak, kisvárosok, az agglomeráció egy része szennyvíz göbeceken ül.
Sándor László: Amiben tudunk, segítünk az ottani önkormányzatoknak, de az önkormányzati szabályozásba nem szólhatunk bele.
Kismartoni János: Támogatják-e a zöld szervezetek munkáját?
Sándor László: Azért emlegettem az önkormányzatokat, mert ők a letéteményesei az ottani életnek, de bármilyen szervezettel szívesen együttműködünk, mint ahogy ezt korábban is tette a cég vezetése.
A műsort Mangel Gyöngyi szerkesztette.
