Magyarországon a következő évtizedekben nincs gazdasági realitása az atomenergia kivezetésének – mondta Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója a kormány döntése kapcsán, miszerint előkészítik a paksi atomerőmű bővítését két új blokkal.
Hegedűs Miklós elmondta: a hazai villamosenergia-termelésben jelenleg 40 százalék körüli arányt képvisel az atomenergia, ez nagyjából hasonló az európai átlaghoz. A jelenleg működő paksi blokkok élettartama a 2030-as években lejár, fel kell készülni a kieső kapacitások pótlására – hangsúlyozta Hegedűs Miklós. A jelenlegi feltételek alapján a GKI Energiakutató azt tartja reálisnak, hogy megmarad az atomenergia mostanihoz hasonló aránya a magyar villamosenergia-termelésben. Az energiakutató igazgatója szerint a megújuló energiaforrások arányának növeléséhez jelentős állami támogatásra van szükség. A magyar állam az évtized végéig nincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy a megújuló energia jelenlegi, 6 százalék körüli arányát érdemben növelni tudja – fogalmazott.
Hegedűs Miklós arra számít, hogy 2020 után növekedni fog a megújuló energia aránya a hazai villamosenergia-termelésben. Azt azonban valószínűtlennek tartja, hogy a 2030-as évek elejére a megújuló energia az atomenergia részarányát pótolni tudná. A szakember felhívta a figyelmet arra is: a meghatározó megújuló energiaforrások magyarországi adottságai rosszabbak, mint a nemzetközi átlag. Ezért a kapacitások erőteljes bővítése az átlagosnál nagyobb költséget, és így súlyos versenyképességi hátrányt jelentene. Hegedűs Miklós elmondta: a következő évtized közepére, amikor a paksi építkezést el kell kezdeni, jelentős technikai változások történhetnek. A várakozások szerint gyakorlatilag nullára csökken az erőművekben a radioaktív sugárzás, így nem kell azzal a környezeti terheléssel számolni, amelyet jelenleg a legtöbb zöld szervezet kifogásol.
Sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a technikai újdonságok milyen változásokat hoznak az egyes energiafajták hasznosításában, így a célszerű többfajta erőforrásra alapozni – fogalmazott az energiakutató igazgatója. Szerinte, ha a következő két-három évtizedben technikai áttörés történik valamelyik területen, annak figyelembevételével kell az akkor éppen esedékes kapacitásbővítésről dönteni.
Hegedűs Miklós kitért arra is: a megújuló energiaforrások felhasználásában országonként nagyon jelentős eltérések vannak. Az északi országokban – Norvégiában, Svédországban, Finnországban – a tervek szerint egy évtizeden belül a megújuló energiaforrások adják majd a villamos energia szinte 100 százalékát. Németország és Ausztria is azt tervezi, hogy kivezeti az atomenergiát. Ez a gazdasági feltételek mellett is csak a kedvező adottságú térségekben lehet reális – hangsúlyozta a szakember.
Nemzetközi szervezetek által készített előrejelzések szerint 2030-2035 körül a világ villamosenergia-termelésének átlagosan 10-15 százalékát adja majd megújuló energia, az erőteljesebb növekedést prognosztizálóknál 20-22 százalék ez az arány. 2050-ig azonban semmiképpen nem várható alapvető átrendeződés a hagyományos erőművek és a megújuló energiaforrások között – mondta Hegedűs Miklós.
Kapcsolódó anyagok:
