A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízásából, az Ipoly Unió Egyesület szakmai támogatásával, a győri székhelyű Hullámvonal Mérnökszolgálati Kft. készítette el az „Ipoly balassagyarmati holtág rehabilitációja és az Ipolyszögi Égerláp vízpótlása” megvalósíthatósági tanulmánytervét.
Az Ipoly folyó egykori medrét, későbbi árterületét is képező láp már 1973 óta természetvédelmi terület. A láp az Ipoly folyó szabályozását követően indult szárazodásnak. Az Ipoly Unió pályázatai révén, már 1996-ban vízvisszatartó zsilipeket építettek a területen, majd 1997-ben a Duna-Ipoly Nemzeti Park létrehozásakor a láperdőt csatolták a fokozottan védett területekhez. E terület mellett található az Ipoly Unió vasúti megállóval is rendelkező természetvédelmi oktató központja.
A balassagyarmati Polgármesteri Hivatal épületében megtartott tanácskozáson Gyenes Szilárd, az Ipoly Unió titkára köszöntötte a megjelenteket, majd Papanek László, a Vízügyi Igazgatóság folyamszabályozási csoportvezetője, az Szlovák Magyar Határvízi bizottság tagja, és Dunai Ferenc a Hullámvonal Kft. ügyvezető igazgatója ismertette a vízutánpótlási koncepció lényegét. A tervezés során az 1800-as évek végétől fellelhető vízügyi adatokat, térképeket, légi felvételeket is feldolgozták. A munka során szakmai konzultációk, terepi bejárások és mérések is történtek. Az elkészült terveket, több más, az Ipolyon később megépítésre kerülő hallépcső terveivel együtt a szlovák és magyar vízügyi szakemberek már ebben a hónapban tárgyalják. A tárgyalás résztvevői megállapították, hogy a természeti kincsek, vizes élőhelyek felértékelődése, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozás új irányt mutat a jövő munkájához, melynek lényege, hogy a folyó elválasztó határ helyett, a közös természetközpontú vízgyűjtőterület-gazdálkodás színhelyévé válhasson. A lápot a folyóval összekötő öt medercsatorna felújítása biztosítaná árhullámok esetén a folyó vizének átvezetését a láp területére. Emellett a folyó szintjét három, halak által is átjárható fenékküszöb megépítésével kívánják megemelni, ezek megállítanák a meder jelentős, közel két méteres bevágódását, egyben a talajvizek szintjének emelkedését is eredményeznék. A láperdő belső, legmélyebben fekvő részein úgynevezett menekülőhelyeket, sekély de állandó vízborítású élőhelyek kialakítását javasolják, amelyek szárazabb időszakban is biztosítják a láp vízi élővilágának túlélését, megakadályozzák a teljes kiszáradást. A jelenleg ismertetett koncepció még nem végleges: a tervezők a munka során figyelembe veszik az összes érintett szektor szakmai véleményét, és ezek összegzésével határozzák meg a későbbi konkrét feladatokat.
Szlovák-magyar állami és civil közreműködéssel a végleges tanulmánytervek elkészülte után európai uniós támogatások igénybevételével akár öt éven belül is megvalósulhat a tájrehabilitációs terv, mely egy nagyobb környezet- és vízgazdálkodási program része lehet. Az égerlápi vízpótlással párhuzamosan került sor a balassagyarmati Ipoly-holtág élővé tételének megtervezésére is. Ez a holtág – mely az utolsó a város alatti régi holtágakból – páratlan természeti kincs. Saját forrásai bővizűek. Mai környezete szemetes, elhanyagolt, de adottságai révén a város értékes területe lehet. A holtág rehabilitációját illetően Dunai Ferenc, a Hullámvonal Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a meder kotrása, iszaptalanítása illetve a több évtized alatt felgyülemlett ipari és háztartási hulladék elszállítása után egy természetközeli, kulturált, szabadidős zöldterülethez juthat a város lakossága.
Az Ipoly Unió szerint ennek további feltétele az is, hogy az önkormányzat olyan fejlesztési terveket készítsen, melyek nem ellentétesek a természeti értékek megőrzésével. Ipoly Unió Egyesület Balassagyarmat
*****************************************
Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület
2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem útja 12.
Telefon/fax: (35) 300 – 217 Környezetvédelmi információs kék szám: (40) 200 – 037
