A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vezérigazgatója és a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa 2017. február 10-én számos médiumban büszkén újságolta el a Liget projekt külföldi szakmai sikerét: eszerint a Liget Projekt “építészeti Oscar-díjra” vált esélyessé azzal, hogy a világ legjobb nagyprojektjei közé választották. Büszkeségük azonban gyorsan szégyenbe csaphat át, ha tisztázzuk, miről is van szó valójában.
Ahogy azt már a Ligetvédők FB oldalon február 10-én megírtuk, a Liget Budapest Projekt egyáltalán nem egy "építészeti Oscar-díj" lehetséges nyertesei közé került. De akkor milyen nemzetközi szakmai elismerésről van szó, ami ennyi félreértésre ad okot?
A világ vezető ingatlanfejlesztői és ingatlan-befektetői (pl. bankok, nyugdíjalapok ingatlan-befektető szakértői) minden évben összejönnek a MIPIM ingatlanfejlesztési szakkiállításon és vásáron és méregdrága rendezvény keretében díjaznak projekteket. Ebben idén 11 kategóriában hirdettek 4-4 „döntős” beruházást.
A bevásárlóközpont, irodaépület, kórház stb. kategóriákon kívül olyan előremutató kategóriákban is díjaznak projekteket, mint a Best Innovative Green Building (Legjobb innovatív zöld épület) vagy a Best Refurbished Building (Legjobb felújított épület) és a Best Urban Regeneration (Legjobb városi újjászületési projekt), amelyekre kifejezetten régi vagy ipari épületeknek, területeknek új funkciót adó fejlesztések nevezhetnek.
A Liget Budapest projekt, ami Európa legrégibb közparkjának beépítési tervével indult, a Best Futura Mega Project (Legjobb jövőbeni óriásprojekt) kategóriában került a legjobb négy közé, ahol csak 150 ezer nm-nél nagyobb megaprojektek versenyeznek.
Nincs is ilyenből sok. Ráadásul a versenytársak mind zöld vagy barnamezős fejlesztések. Míg Európa virágzó nagyvárosaiban az egyre növekvő városi lakosság mellett a zöldfelületek nem ingyen telkeknek minősülnek, hanem nagy megbecsülésnek örvendenek, és nem mellesleg a turisták körében is népszerűek, addig Budapesten a város szívében meglévő, önmagában felbecsülhetetlen értékű, 200 éves közparkunkat a lakosság többségének óhaja ellenére új épületekkel akarják beépíteni.
Nem véletlen, hogy "ma nincs a Városliget megújításához hasonló léptékű és minőségű kulturális tartalmú városfejlesztési projekt Európában", hiszen máshol az új beruházásokat barnamezős területekre tervezik, segítve ezzel a korábbi ipari területek visszakapcsolódását a városszövetbe. A Városligetben nem ingatlanfejlesztőkre van szükség, hanem hogy a döntéshozók figyelembe vegyék a tájépítész, környezetvédő és városvédő szakemberek, valamint a budapesti lakosság 81%-nak véleményét!
