A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét – jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön. Vizes élőhelyeink nélkül nem tudunk alkalmazkodni a klímaváltozás okozta kihívásokhoz!
Az Agrárminisztérium helyettes államtitkára beszédében kifejtette, hogy a 2023-as évben a vizes élőhelyek rekonstrukciója adja a világnap központi témáját. A kérdés rendkívül időszerű, hiszen 2022 decemberében Montrealban a Biodiverzitás Egyezmény részes feleinek találkozóján elfogadták a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiát, amely ambiciózus célkitűzéseket fogalmaz meg az élőhelyek helyreállítása tekintetében – folytatta Balczó Bertalan.
A helyettes államtitkár kiemelte a Ramsari Egyezmény jelentőségét, amely nemcsak az egyik legnagyobb múltú, hanem az egyik legdinamikusabban fejlődő államközi természetvédelmi megállapodás. Az egyezményhez már 172 ország csatlakozott, és világszerte mintegy 2,4 millió négyzetkilométer kiterjedéssel, 2471 ramsari területet tartunk nyilván – fűzte hozzá.
Balczó Bertalan hangsúlyozta, hogy az élőhelyek rekonstrukciójának feladata nemcsak Európa és világszinten, de hazánkban is kiemelt figyelmet kap. Az elmúlt 12 évben a különböző operatív programokban kifejezetten természetvédelmi célra felhasznált források összege 90 milliárd forint, amelyből több mint 460 egyedi beruházást valósítottak meg a hazai nemzeti park igazgatóságok, ezáltal pedig mintegy 300 ezer hektáron javult a környezet állapota. Ezen projektek több mint fele élőhely-rekonstrukciót célzott, ahogy a 2014-ben indult és 2023-ban záruló pénzügyi időszak eddig felhasznált forrásainak nagy része is, többek között a Hanság, a Tihanyi Belső-tó, a Kardoskúti Fehér-tó, illetve a Duna és a Tisza mellékágai területén – emelte ki a helyettes államtitkár.
Balczó Bertalan beszámolt arról is, hogy több évnyi szakmai előkészítés és egyeztetés eredményeként tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP Plusz programot, amely lehetőséget biztosít majd a korábban megkezdett hazai természetvédelmi fejlesztési irányok folytatására.
Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a rendezvényen elmondott beszédében nyomatékosította, hogy az igazgatóság munkájának is rendkívüli részét teszi ki a vizes élőhelyek védelme, különböző operatív forrásokból pedig számos vizes élőhely-rekonstrukciós projektet valósítottak meg a nemzeti park munkatársai.
Agrárminisztérium sajtóközlemény
Vizes élőhelyeink nélkül nem tudunk alkalmazkodni a klímaváltozás okozta kihívásokhoz!
Vizes élőhelyeink nélkül nem tudunk alkalmazkodni a klímaváltozás okozta kihívásokhoz, nem tudjuk talpra állítani, az aszályok által sújtott, válságba sodródott magyar agráriumot. Az LMP – Magyarország Zöld Pártja ezért felszólítja a kormányt, hogy fejezze be a vizes élőhelyeink szándékos pusztítását!
A Vizes Élőhelyek Világnapján arra emlékezünk, hogy e területek –ártéri erdeivel, fajgazdag élővilágával – az ember túlélése szempontjából nélkülözhetetlen ökoszisztémák. Jelentősen hozzájárulnak a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok megkötéséhez, az ország vízvisszatartásának fokozásához. Ha nem védjük meg e területeket, sőt, nem növeljük jelentős mértékben kiterjedésüket, nem tudjuk megállítani az ország kiszáradását, így nem tudjuk garantálni az ország élelmiszerbiztonságát sem. Ugyanígy kulcsszerepük van a lokális éghajlatszabályozásban, mely a klímaváltozás korában szintén kulcsfontosságú az életminőségünk megőrzéséhez. Az is szomorú tény, hogy az eddigi elhibázott vízgazdálkodás miatt országunk ártéri területeinek több mint 90%-át elvesztette már.
A Fidesz-kormány azonban nem méri fel az ökológiai válság súlyosságát, és csak tovább tetézi a bajt, amikor a Fertő-tó vagy a Balaton partját luxusberuházások miatt tönkreteszi, amikor vízzabáló akkumulátorgyárakat telepít tömegével Magyarországra, amikor nem látja be, hogy az öntözés, a csatornázás és a folyóink környezetpusztító duzzasztása nem hogy megoldaná a vízválságot, csak tovább fokozza a bajt! Továbbra sem érti a kormány, hogy a folyómedrek árvízvédelmi célú szabályozása helyett újra helyet kell adni a víznek természetes környezetében, a tájban. Ez az egyetlen valódi megoldás!
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja ezért felszólítja a kormányt, hogy fejezze be a külső gazdasági érdekek kiszolgálását, és állítsa le az akkumulátorgyárak telepítését, a nagy tavaink tönkretételét, és forduljon végre az LMP által már régóta javasolt természetes vízmegtartó megoldások felé.
Dr. Keresztes L. Lóránt,
a Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke
