Az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján megszületett az uniós energia- és klímacsomag. Az EU állam- és kormányfői szolidaritás vállalnak a kelet-európai tagállamokkal. Bár Sarkozy szerint Gyurcsány „követelődző” módon próbálta érvényesíteni a magyar érdekeket, nem sikerült növelni a szolidaritási alap eredeti méretét.
Magyarország is részesedik majd abból a pénzügyi alapból, melyet az EU kvótakereskedelmi rendszeréből befolyt összegekből különítenek majd el a kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező tagállamok számára, olvasható ki a megállapodásból. Bár konkrét összegekről még korai lenne beszélni, annyi bizonyos, hogy valamennyivel nagyobb hozzájárulásról lesz szó, mint előzetesen tudni lehetett.
10+2 = ?
Az eredeti elképzelések szerint ugyanis a kvóták aukciójából Európa-szerte befutott összegek 10 százaléka került volna szétosztásra. A kelet-közép-európai tagállamok erős nyomására azonban további 2 százalék kerül majd kiosztásra „a korai erőfeszítések elismerése képpen” . Mivel az összeg függ az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (EU ETS) kiosztásra kerülő kvóták piaci árától, egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mekkora összegről van szó. A cseh delegáció képviselői az EurActiv-nak elmondták, az energia- és klíamcsomagban lefektetett számítási rendszer olyannyira bonyolult, hogy egyelőre még becsléseket sem lehet tudni ezekről az összegekről.
Korai teljesítések
Bár Magyarország a többi kelet-közép-európai tagállammal együtt lobbizott a kedvezményekért, Brüsszelben az az általános vélemény, hogy a harcot Magyarország vezette, hiszen mi jeleztük először, hogy nem értünk egyet a 2005-ös bázisévvel. A volt szocialista tagállamok a rendszerváltást követően, a gazdasági szerkezetátalakítással párhuzamosan jelentősen leépítették nehéziparukat. Ennek következtében 1990 és 2005 között a széndioxid-kibocsátásunk is jelentősen csökkent. Magyarország azt szerette volna elérni, hogy ezt a „korai teljesítést” ismerje el az Unió, hiszen az 1990-es bázisévvel 27 milliós kvótafeleslegünk lenne, ami megközelítőleg 180 milliárd forintnak felel meg.
A bázisév módosítását az EU döntő többsége elutasította, de a kelet-közép európai tagállamok ragaszkodtak erőfeszítéseik kompenzációjához, így a tagállamok végül új „szolidaritási alapot” állították fel. A csúcstalálkozóhoz közeli források szerint a magyar miniszterelnök erősen lobbizott annak érdekében, hogy Magyarország nagyobb részesedést kapjon a fent említett korai teljesítésekért járó 2 százalékból, sőt sokan attól tartottak, hogy hazánk megvétózza a klímacsomagot. Végül a miniszterelnök kemény hangvétele sem hozott eredményt és maradt az eredeti terv: Magyarország a plusz 2 százaléknak csak 5 százalékát kapja, míg Románia 29, Lengyelország 27, Bulgária 15 százalékot kap, Litvánia 7, Észtország 6, Csehország és Lettország 4, Szlovákia 3 százalékkal részesedik belőle.
Nicolas Srakozy a sajtónak elmondta, Gyurcsány Ferenc igen „követelődző” volt, ugyanakkor hozzátette, hogy ez érthető, hiszen „az országa érdekeit védte”.
A zöldek kérik a Parlamentet, utasítsa el a csomagot
Bár az állam- és kormányfők többnyire pozitívan értékelték a megállapodást és több vezető európai politikus is “történelmi jelentőségűnek” nevezte a csúcstalálkozót, a zöld szervezetek és környezetvédelmi NGO-k elégedetlenek a csomag jelenlegi formájával. A Climate Action Network Europe, a Friends of the Earth Europe, a Greenpeace, azOxfam és a WWF is úgy vélte, hogy az Európai Tanács hibát követ el a megállapodással és állásfoglalásukhoz a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) is csatlakozott.
A zöldek szerint nem elegendő a 20 százalékos kibocsátáscsökkentési cél, hanem ennél magasabb 30 százalékos célkitűzést tartanának elfogadhatónak. Elfogadhatatlannak tartják továbbá azt is, hogy a megállapodás szerint a kibocsátás-csökkentési célok mintegy kétharmadának eleget lehetne tenni egyszerűen azzal, hogy harmadik országok klímavédelmi projektjeibe befektetnek, azaz megvásárolják a projektalapú kibocsátási kvótáikat. Az MTVSZ szerint szükséges lett volna a szankciók bevezetése is, hiszen egyébként nincs elegendő kényszerítő ereje a feltételeknek.
A zöld szervezetek azt szeretnék, ha az Európai Parlament hangot adna az aggodalmaiknak és a keddi (decemebr 17.) plenáris szavazások elutasítaná az Európai Tanács által kidolgozott kompromisszumot.
Vélemények:
Gyurcsány Ferenc Magyarország miniszterelnöke a csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy továbbra is „elvi vitája” van a kompromisszummal. Ennek ellenére a miniszterelnök megszavazta a csomagot, mivel úgy tartja, hogy figyelemreméltó kompromisszumokat tartalmaz.
Nicolas Sarkozy, az EU soros elnökségét vivő Franciaország elnöke elmondta „Ez egy történelmi pillanat. Nincs még egy olyan kontinens a Földön, amely ilyen erős, saját magára nézve kötelező jellegű szabályokat fogadna el egyhangúság mellett”. A francia államfő örömét fejezte ki, amiért az állam- és kormányfők nem használták fel a gazdasági válságot arra, hogy elodázzák a klímacsomag elfogadását, és azt is üdvözölte, hogy „a célok nem változtak”.
„Érdekes folyamat volt, ahogy az ember igyekszik megérteni az egyes tagállamok problémáit. Egyetlen dolgot kell tenni: tárgyalni. A kelet-európai tagállamok közül Lengyelországot emelném ki. (…) Az ország energiatermelése 95 százalékban függ a széntől. Ha engedmények nélkül fogadjuk el a klímacsomagot, lehetetlen mértékben kell emelniük az energia árát. Ez szociálisan elfogadhatatlan”.
Mirek Topolanek, az EU soros elnökségét januárban átvevő Cseh Köztársaság miniszterelnöke elégedettségét fejezte ki a megállapodással kapcsolatban. “A megállapodás megegyezik azzal, amit el akartunk érni, sőt hozzájárultunk a megállapodáshoz,” mondta. Különösen figyelemreméltónak tartotta, hogy a tagállamok megerősítették a 3×20-as célokat, ugyanakkor más szempontokat is fgyelembe vett. Üdvözölte, hogy a megállapodás szerint 2016-ban felülvizsgálják az kvótakereskedelmet, illetve, hogynem zárták ki a derogációk meghosszabbításának lehetőségét.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta „amikor a klímáról beszélünk, akkor az üzletről is beszélünk”. A Bizottság elnöke üdvözölte, hogy az EU állam- és kormányfői megmaradtak a 3×20-as célkitűzés mellett. „Garantáltuk, hogy 2020-ig 20 százalékkal csökkentjük a kibocsátást, hogy 20 százalékra emeljük a megújulók arányát, illetve, hogy 20 százalékkal növeljük az energiahatékonyságot,” mondta, majd hozzátette: „Ez történelmi jelentőségű!”
Az Energia Klub, a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége korábban közös sajtónyilatkozatban bírálta a megállapodásban is szereplő ingyenes kvótákat, melyek a “jelentős kockázatot vállaló” szektorok számára lenne elérhető az állam- és kormányfők szerint.
Kardos Péter, az Energia Klub szakértője korábban elmondta: “Magyarország szempontjából is nagy a tét: a javaslatban szereplő számok határozzákmeg ugyanis, hogy mennyi pénz jut állami éghajlatvédelmi befektetésekre. A bevételek maximalizálása érdekében az európai emisszió-kereskedelmi rendszerben (ETS) pedig a teljes aukció bevezetése szükséges. 2013 után tehát minden érintett cégnek a piacon kellene megvásárolnia a kibocsátási jogait. „Az ingyen osztogatott egységek az első kereskedési időszakban 30 milliárd forintnyi kibocsátási jogokat juttattak a legnagyobb szennyezőknek. Az éghajlatváltozás sürgető veszélyét és az ezzel járó kiadásokat figyelembe véve, elvárható, hogy mostantól a „szennyező fizet elv” alapján a cégek licitáljanak a kibocsátási kvótára. A bevételeket csak éghajlatvédelmi célokra szabad fordítani.”
Következő lépések:
2008. december 15.: Utolsó trialógus a Tanács, a Bizottság és a Parlament között
2008. december 17.: A Parlament szavaz a klímacsomagról
Kapcsolódó anyagok:
