A kelet-afrikai fennsíkok átlaghőmérséklete fél fokkal emelkedett az elmúlt 50 évben. Újabb kutatások szerint a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése részben magyarázhatja a maláriás esetek gyakoribbá válását Afrika bizonyos régióiban.
Az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia Jegyzőkönyve című tudományos folyóiratban (PNAS) publikáló kutatók úgy vélik, hogy az emelkedés akár meg is duplázhatta a maláriát terjesztő moszkitók számát. A fennsíkok egy részén csak nem rég jelent meg a malária, és ennek egyik lehetséges magyarázata talán éppen a hőmérséklet emelkedése lehet.
Az említett kutatás olyan, frissen elemzett hőmérsékleti adatokra támaszkodik, melyeket a nyugat-kenyai, dél-nyugat ugandai, dél-ruandai valamint észak-burundi felvidéki területeken rögzítettek. „Korábban más kutatók is elemezték ugyanezeket a területeket, de nem találták meg a felmelegedés semmiféle bizonyítékát”- meséli Mercedes Pascual, az Ann Arbori Michigan Egyetem munkatársa. „Ezért mi egy teljesebb adatállományt elemeztünk egészen 2002–ig.” Az elmúlt években a malária számos afrikai térségében felbukkant vagy hosszabb-rövidebb eltűnés után ismételten megjelent. Mindez olyan, magasabban fekvő területeken, ahol a hőmérséklet pár fokkal alacsonyabb a hagyományosan maláriás térségekhez képest.
A szúnyogok megjelenésének lehetséges oka lehet többek között a népesség fokozódó vándorlása, a malária-elleni szerekkel szembeni ellenállás növekedése, illetve az egészségügyi ellátás minőségének romlása. De igen valószínű az is, hogy a klímaváltozás is hatással van az Anopheles moszkitók elterjedésére, melyek a maláriát terjesztik akár a magasabb hőmérséklet, akár a gyakori esőzések kínálta kedvező körülmények közepette.
Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC), mely a klímaváltozás mértékét és hatását érintő tudományos információkat értékeli és veti össze, a malária terjedésére utalva azt jósolta 2001-es jelentésében, hogy a klímaváltozás a jövőben hozzájárulhat a maláriával fertőzött területek kiterjedéséhez a kelet-afrikaihoz hasonló régiókban. Újabb kutatások a változó hőmérsékleti értékeket számítógépes programokba integrálva modellezik a moszkitók számának alakulását. Fél fokos hőmérsékletemelkedés esetére a modell 30-100%-os populáció-növekedést valószínűsít. „Ezt a hatást elsődlegesen a moszkitók kifejlődése első és igen gyorsan lezajló fázisában, és csak kevéssé a már fejlett példányok életében bekövetkezett hőmérsékletemelkedés okozza.”- mondja Dr. Pascual.
Alacsonyabban fekvő területeken, ahol a moszkitó rengeteg, az említett emelkedésnek talán csak marginális hatása volna a fertőzés mértékére. Magasabban fekvő vidékeken azonban, ahol a rovarok ritkábbak, a növekedés kulcskérdés lehet a fertőzés továbbadásában.
„Kutatásaink eredményei nem azt jelentik, hogy a hőmérséklet az egyetlen vagy akár a legjelentősebb faktora a malária gyakoribbá válásának, azonban mindenképpen az egyike azon tényezőknek, melyekkel számolni kell.” – összegezte Dr. Pascual.
