A nyár közepére elhullajthatják leveleiket a Balaton-felvidéki erdők fái, amennyiben nem kezdik meg időben a gyapjaspillék hernyóinak irtását. Bár a cser- és tölgyerdőkre nézve a veszély nem végzetes, turisztikai szempontból nem túl szerencsés a júniusi levélhullás.
Feltehetően a tavalyi, rendkívül meleg nyári időjárás is elősegítette a gyapjaspille-hernyók idei invázióját, és a több éve tartó aszály pedig meggyengítette az erdők fáit. A minden eddigit meghaladó mértékű tömegszaporodás, így komoly problémát jelent a Balaton-felvidék erdeiben. Megfelelő csapadék mellett a fák kiheverik a gyapjaspillék támadását és ismét rügyezni kezdenek, ám félő, hogy idén sem lesz elegendő eső a területen, és az erdők 10-20 százaléka elpusztul. Ám még ilyen mértékben sem lesz jelentős a Balaton-felvidéken erdőgazdálkodási és erdővédelmi szempontból – tolmácsolta az MTI, Vaspöri Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága vezetőjének nyugtató szavait.
a bűnös gyapjaspilleÖsszesen mintegy 31 400 hektár erdő fertőződött meg idén a gyapjaspille petecsomóival a Balaton-felvidéken és a déli Bakonyban. A hernyók elleni védekezés leginkább idegenforgalmi szempontból indokolt azon a 2 és fél ezer hektár területen, ahol az üdülők a fertőzött erdőkkel közvetlenül határosak, hiszen az alacsony vízszintű tó és a június végén-július elején lombjukat vesztett fák együtt korántsem nevezhetők turistacsalogató attrakciónak. Az erdőgazdálkodások így érthető módon, nem kívánják magukra vállalni a védekezés mintegy 24-25 millió forintos költségét. A gyapjaspille a fák törzsére, az ágak alsó felére rakja messziről is jól látható sárgás petecsomóit, és taplószerű anyaggal vonja be.
Komoly fertőzésről akkor lehet beszélni, ha egy 10 négyzetméteres területen átlagosan ötszáz petecsomót számlálnak össze. Szerencsés esetben – amikor a fákat nem gyengíti le az aszály – a természet maga gondoskodik az eredeti állapot helyreállításáról, a gyapjaspillék ugyanis a saját életterüket számolják fel. A hernyók a fertőzött területeken várhatóan a fák kétharmadának lombkoronáját rágják majd le, majd pedig a kifejlődésük előtt elpusztulnak, miután idő előtt elfogyasztották az összes rendelkezésre álló tápanyagot, és így további szaporodásra nem lesznek képesek. Az önvédelemhez még a madarak is hozzájárulnak, egészen pontosan a kakukk, ami a gyapjaspille fajok mérgező szőrű hernyóit csaknem kizárólag ez a faj gyéríti. Ám addig a turisták nyakába fekete hóként hull majd a hernyók ürüléke.
Vaspöri Ferenc továbbá azt is elmondta, hogy csak az erdők és a vizek egész élővilágát kímélő rovarírtószerek alkalmazása javasolt. Környezetkímélő szerekkel azonban csak a hernyók kezdeti fejlettségi állapotában, általában május második felében lehet védekezni.
