Május 31-én stratégiai megállapodást írt alá a kormány a Bridgestone-nal. A gumigyártó új gyártócsarnokának alapkövét ma teszik le a tatabányai ipari parkban. A cég első 6 éve alatt 7 milliárdot meghaladó veszteséget termelt, a tervezettnél több a selejt és a veszélyes hulladék.
Karato Kenji, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója a május 31-i aláírás előtt a megállapodás fontosságát hangsúlyozva úgy fogalmazott: a politika és az üzlet olyan, mint az autó két kereke, ha nem egy irányba forognak, akkor egyik sem halad előre, vagyis "céljainkat is csak egymást támogatva tudjuk elérni". Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára elmondta: a Bridgestone-nal kötött stratégiai megállapodásnak a Japánnal való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzésében is kiemelt szerepe van. Hozzátette, hogy ez a 24. stratégiai együttműködési megállapodás, amelyet a kormány köt, s a második, amelyet japán céggel ír alá.
A Bridgestone-t 1931-ben alapították, eredetileg cipőgyártó cégként, de a motorizáció hajnalán gumigyártóvá alakult át. 1988-ban a Firestone megvásárlásával lépett ki a globális piacra, mára pedig a világ elsőszámú gumigyártója lett. A cégcsoportnak 95 gyáregysége van világszerte, az alkalmazottak száma pedig tavaly elérte a 143 ezret. A Bridgestone Európában 6 országban 12 gyáregységgel van jelen; technikai központjuk Olaszországban van. A tatabányai ipari parkban lévő magyarországi gyárukban – amely a legmodernebb technológiát képviseli – naponta 6500 prémium minőségű gumiabroncsot gyártanak – mondta Karati Kenji. Emlékeztetett arra, hogy tavaly döntöttek a magyar gyár kibővítéséről. Az új gyártócsarnok alapkőletétele ma lesz, a kivitelezési munkálatok pedig augusztusban indulnak. Az új gyártócsarnokot több mint 70 milliárdos beruházással építik fel, 505 új munkahelyet teremtve. Ebből 63 állást felsőfokú végzettségűek töltenek majd be, a többiek betanított, illetve szakmunkások lesznek.
Szijjártó Péter elmondta, hogy a kormány kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Bridgestone fejlesztését és a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) javasolta a kormánynak, hogy egyedi kormánydöntésen alapuló pénzügyi támogatásban részesítse a beruházást. A Bridgestone ennek nyomán jogosult lesz fejlesztési adókedvezmény és képzési támogatás igénybe vételére is – mondta a külügyi és külgazdasági államtitkár. A beruházással a naponta gyártott gumiabroncsok száma eléri majd a 18 ezret 2017-ig. A Brigestone Tatabánya Termelő Kft. 2008 óta működik, jelenleg 660 ezer négyzetméteres területen, mintegy 350 munkavállalót alkalmaz.
Soós Lajos (MTI Fotó) képén Karato Kenji, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója és Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára kezet fog, miután stratégiai megállapodást írtak alá a Parlament Gobelin termében.
A Bridgestone tatabányai gumiabroncs-gyárának bővítése egy új üzem felépítésével ér fel, hiszen a jelenlegi 350 mellé több mint 500 új munkahelyet teremt – mondta ma Orbán Viktor miniszterelnök a bővítés alapkőletételi ünnepségen. A kormányfő közölte, hogy az összesen 71,5 milliárd forintból megvalósuló beruházást az állam 2,7 milliárd forinttal támogatja. A Japán és Magyarország közötti közös munka alapja a munka becsülete – tette hozzá. Orbán Viktor elmondta: a jelenlegi politika folytatásával Magyarország néhány éven belül – Csehországot és Németországot megelőzve – a jelenlegi 2-3. helyről az első helyre kerülhet az uniós tagállamok között a tekintetben, hogy a GDP mekkora részét adja az ipari ágazat – írta az MTI.
A Bridgestone negyedik éve – egy kilotonna felett a selejt.
V. Péter Csaba üzemmérnök szakközgazdász olvasónk jóvoltából 4 éve nyomon követhető a gyár működése.
A Bridgestone gumigyár első éve
Bridgestone második éve – növekvő selejt
Bridgestone harmadik éve – baljós árnyak
2011-ben – a termelés beindításának negyedik évében – tovább növelte a tatabányai Bridgestone gyár a selejttermelését (EWC 160103 “Termékként tovább nem használható gumiabroncs”), a 2010 évi 988,6 tonnáról 1066 tonnára (1,066 kT).
Ezen adatok két aspektusból különösen érdekesek. Egyrészt a japán cég eredeti terveiben csak 130 tonna/év ilyen típusú hulladék keletkezését tervezték.(A fenti adatok alapján ezt a “tervet” 2011-ben ismét sikerült 720%-kal “túlteljesíteni” és négy termelési év alatt 24 évnyi selejtet előállítaniuk.) Másrészt a gyár termelése 2011-ben még nem érte el a tervezett 8000 db/nap volument, nyilvános adatok szerint megrekedt a 6500 db/napos szinten. A gyár tehát 80% körüli kapacitás mellett is 820%-os tervezett selejtszint mellett működik, ami elgondolkodtató körülmény. A cég a beruházáshoz kapcsolódó környezetvédelmi engedélykérelmében vállalta, hogy a „technológia kiválasztása és telepítése során kötelező a gumigyártás területén az elérhető legjobb technológiák (BAT) alkalmazása”, azonban a fenti adatok alapján kétségesnek tűnik számomra, hogy ezen vállalásukat valóban komolyan is vették. Bridgstone adatok (excel 31 KB)
A kibocsátott műanyag csomagolási hulladékot tekintve (EWC 150102) szintén kedvezőtlennek tűnik a helyzet, 65 tonna/év tervhez képest 2011-ben 216,6 tonna keletkezett, amely a tervezett mennyiség háromszorosát is meghaladja. A cég 2011 évi jelentése szerint a veszélyes hulladékok volumene az előző évi 104,2 tonnáról 186,8 tonnára ugrott, amely a tatabányai Bridgestone eddigi történetének legnagyobb kibocsátása. (A veszélyes hulladékokat az EWC kód mellett * jelöli.)
(forrás: http://okir.kvvm.hu/area/ , http://edktvf.zoldhatosag.hu/tartalom/archiv/archiv06.html )
A cég első 6 éve (2006-2011) alatt 7 milliárd forintot meghaladó veszteséget termelt, így az induláskor kapott 2 milliárd Ft-os vissza nem térítendő állami támogatás a magyar költségvetés számára a társasági adóból sem „térült” vissza, tekintve hogy a nyereségadót csak sikeresen gazdálkodó cégek fizetnek.
A fenti adatok és a korábbi évek hasonló elemzései alapján valótlannak tűnik számomra a Bridgestone gyár ünnepélyes megnyitója kapcsán kiadott sajtóközleményben megfogalmazott azon állítás, mely szerint a teljesen automatizált BIRD gyártórendszer „a termelékenységet növeli közel 100%-kal a létező vállalati gyártórendszerekhez viszonyítva” valamint az is, hogy a BIRD a „…lehető legkevésbé környezetszennyező az előző termelési rendszerekhez képest.”
