Az idén a környezetvédelemre és a vízügyi fejlesztésekre 92,3 milliárd forint jut – közölte Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
2010-ig a tervek szerint megkétszereződik a nemzeti jövedelemből a környezeti célokra fordított források összege. A legnagyobb költségigényű terület a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a hulladékgazdálkodás. Ezeket a fejlesztéseket az úgynevezett Pátria-program fogja össze. A szennyvíztisztítás fejlesztéseire 17,5 milliárd, a hulladékgazdálkodás korszerűsítésére 12,5 milliárd forint az előirányzat idén.
A miniszter elmondta, hogy a Pátria-programba tartozik még a környezeti kármentesítés és kárelhárítás, amelynek költségelőirányzata 12,9 milliárd forint. E program része az árvízi biztonság javítása. Erre 6,2 milliárd forint jut. A vízkárelhárítás költségkerete 2,2 milliárd forint, a parlagfű mentesítésére 1,5 milliárd forintot irányoztak elő, a zaj- és levegőszennyezettség mérséklésére 1,1 milliárd forintot.
A Pátria-programhoz kapcsolódóan a Zöld Forrás pályázataira 3,3 milliárd forintot különített el a tárca. A Pátria-programon kívül még 5 nagyszabású országos program köré szerveződnek a fejlesztések. Jelentős költségvonzatú a Tisza környékének a természeti értékek megőrzésével, gyarapításával együtt megvalósuló újszerű árvízvédelmi fejlesztése. Ez a Vásárhelyi-terv, amelyre idén 8,1 milliárd forint fordítható.
A Balaton környéki környezetvédelmi feladatokra, így a víziközmű hálózat fejlesztésére, a vízminőség-védelemre és más intézkedésekre csaknem 2 milliárd forint jut. A természetvédelmi fejlesztéseket a Zöld Lánc program fogja össze. A legnagyobb költségvonzatú fejlesztés ebben a programban az agrár-környezetgazdálkodás feltételeinek javítása. Erre 8 milliárd forint ez előirányzat.
A biodiverzitás és a természeti örökségek megőrzésére 2,9 milliárd forintos keret osztható el. A nemzeti parkok és védett természeti területek turisztikai fejlesztése, illetve a Zöld Lánc program pályázati támogatása 1,7 milliárd forintra számíthat. A gazdálkodói szféra környezetvédelmi tevékenységét a “Tiszta jövő, tiszta haszon” program köré szervezi majd a minisztérium.
A környezetvédelmi célú technológia-váltásra a SMART Hungary keretében 3,6 milliárd forintos támogatásra pályázhatnak a cégek. Az energiagazdálkodás, az energiatakarékosság támogatását, a lakossági energiamegtakarítási törekvéseket több mint 2 milliárd forint szolgálja. Ezenkívül a megújuló energiák szélesebb körű felhasználását 100 millió forinttal kívánja elősegíteni a tárca. E program keretében további 1,5 milliárd forint nyerhető el a Zöld Forrás pályázatain. A minisztérium a társadalom különféle csoportjaival fennálló partnerség erősítésére is törekszik. Ezt szolgálják egyebek között a partnerség jegyében indított programok. Így például a különféle tudományos kutatások támogatása, amelyre 3,5 milliárd forint az előirányzat az országos tudományos kutatási alapból.
A Magyar Tudományos Akadémia és a minisztérium együttműködésével megvalósuló kiemelt témák további 100 millió forintos keretből gazdálkodhatnak. A partnerség-programok sorában említette a miniszter az erdei iskolák 600 millió forintos támogatását, a Zöld Forrás pályázatokon elnyerhető 450 millió forintos keretet, illetve a természet- és környezetvédelmi folyóiratok 40 millió forintos támogatását.
Persányi Miklós elmondta: fontos cél számukra, hogy a nemzetközi együttműködés révén is javuljanak a környezetvédelmi jellemzők. Egyebek között ezt szolgálja az úgynevezett “Határtalan környezetvédelem” elnevezésű program. A természet- és környezetvédelmi célú nemzetközi támogatások önrészére, a határ menti együttműködés keretében megvalósuló fejlesztésekre 400 millió forintos pályázati keret áll majd rendelkezésre.
Turi-Kovács Béla fideszes képviselő szerint 2001 óta jelentősen csökkent a pályázatok útján szétosztható források nagysága, csak 1,8 milliárd forint jut az idén árvízvédelmi munkálatokra. Szerinte decemberben 900 millió forinttal, az idén pedigtovábbi 3 milliárd forinttal csökkent a tárca költségvetési kerete.
