Környezetvédelmi tanulmány

Bécsben közzétették annak a tanulmánynak az eredményeit, amely hat közép- és kelet-európai országban mérte fel a környezet helyzetét, s arra jutott: már nem igaz az a sommás ítélet, hogy a térség országainak környezetvédelmi szempontból rossz a híre.
A Csehországra, Észtországra, Magyarországra, Lengyelországra, Szlovákiára és Szlovéniára kiterjedő tanulmányt az Osztrák Környezeti és Műszaki Társaság (ÖGUT), valamint az osztrák Gazdasági Kamara környezet-politikai osztálya rendelte meg, hogy az adott országok környezeti helyzetének tisztázásával rávilágítson az ezzel összefüggő jövendő intézkedésekre, valamint költségekre, és vizsgálja az osztrák gazdaság esélyeit e területen.
A tanulmány szerzője, Gerhard Bayer, egy bécsi sajtóértekezleten kijelentette: a közép- és kelet-európai országok mára jelentős javulást értek el. Különösen nagy mértékben – Csehországban például 80 százalékkal csökként a kéndioxid-kibocsátás, ami a savas eső előidézője. A haladás másik oldala azonban az, hogy a nyugati fogyasztási szokásokkal ezek az országok átveszik az ezekkel járó környezeti problémákat is, így például nőtt a hulladék mennyisége.Bayer erre példaként Lengyelországot hozta fel, ahol a hulladék mennyisége eléri a németországit, miközben az újbóli feldolgozás még a fejlődés stádiumában van, s az újbóli értékesítés aránya egyelőre alig két százalékot tesz ki.Ugyancsak új keletű gondok adódnak az egyéni közlekedést szolgáló gépjárművek számának növekedéséből. “Ha ezek az országok ráadásul még átveszik egyes nyugati államok rossz irányba fejlődött közlekedés politikáját, akkor a városokban és az átmenő forgalmat szolgáló tranzit útvonalak mentén az emberek ugyanolyan környezeti zavaroktól szenvednek, mint Nyugat-Európában: közlekedési dugóktól, zajtól és erős ózon-megterheléstől” – mondta Bayer. A tanulmány részletezi, hogy a vizsgált országok milyen intézkedéseket hoznak a környezetvédelmet illetően az EU-csatlakozás előkészítése során.
“A legújabb becslések szerint a közép- és kelet-európai országokban az Európai Unió környezetvédelmi szabványainak eléréséhez 150-200 milliárd euró értékű befektetésekre lesz szükség, s az osztrák környezet-technikai vállalatok számára így ezek az országok igen vonzó piacot jelentenek” – mondta Stephan Schwarzer, az osztrák Gazdasági Kamara környezet-politikai osztályának vezetője.