Az oxigénpalackos búvárok akaratlanul vihetnek át korallbetegségeket egyik zátonyról a másikra. A tudósok szerint az apró baktériumok odatapadnak a búváröltözékhez, ezáltal azok eljuthatnak nagyobb távolságokra. A fertőtlenítőszerben történő öblítés azonban megakadályozhatja a szétterjedést.
A Föld korallfajainak mintegy 60 százalékát fenyegeti a túlhalászás, a szennyezés és különböző betegségek. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az óceánokban úszkáló búvárok szerepet játszanak-e betegséget okozó baktériumok terjesztésében.
Kay Marano-Briggs, a virginiai egyetem mikrobiológusa, aki búvárkodik is, döntött úgy, hogy érdemes megvizsgálni, milyen kórokozók telepedhetnek meg a búvárok merüléshez használt öltözékén. Ő és kollégái egy búvárruhából levágott darabot baktériumokkal teli oldatba helyezett 30 percre, tehát annyi időre, amíg egy átlagos merülés tart. Ezután megnézték, mennyi élőlény ragadt az anyagra. A baktériumfajok közül a Serratia marcescens és a Vibrio carchariae is megtalálható volt a ruhán, ezekről pedig köztudott, hogy korallbetegségeket okoznak. A Staphylococcus aureus nevű humán kórokozó hasonlóképp „ragadósnak” bizonyult, így a kutatók feltételezik, hogy például a szörfösök is közel kerülhetnek ezekhez a baktériumokhoz.
A tudósok azt is vizsgálták, hogy mekkora valószínűséggel viszi magával a búvár a baktériumokat az egyes merülések alkalmával. A merülés után a legtöbb búvár hagyja megszáradni az öltözékét, vagy gyorsan kiöblíti a tengervízben. Ezt Marano-Briggs és kollégái imitálták is. A Vibrio carchariae nevű baktériumok száma egy órán át tartó szárítás után megduplázódott. 18 órai szárítás vagy csapvízben történő kiöblítés hatására a kórokozók többsége eltűnt, azonban a Serratia marcescens fajok 75 százaléka még ezután is megmaradt.
A jó hír az, hogy a kutatók szerint egy egyszerű fertőtlenítési eljárás – amelyet már több búvárfelszerelést bérbeadó üzlet alkalmaz – megöli az ellenálló baktériumokat. 5 %- os fertőtlenítőszer-oldat majdnem az összes kórokozót elpusztította, a lizol (7 %-os háztartási fertőtlenítőszer) pedig szintén hatékonynak bizonyult. Marano-Briggs és kollégái szerint még szükség van további vizsgálatok elvégzésére. Kíváncsiak arra, hogy a búvárok öltözéke valóban képes-e arra, hogy felvegye a baktériumokat a tengerben, és az a mennyiség, ami a ruhán összegyűlik, meg tud-e fertőzni egy korallt.
A kutatási eredmények révén lehetségessé válhat az, hogy azokat a területeket, amelyek korallbetegségekkel fertőzöttek, elzárják a búvárok elől. A kutatók szerint még az is előfordulhat, hogy ezeket az élőhelyeket „karantén” alá helyezik. A tudósok egyelőre útmutatásokat próbálnak adni a búvárruhák tisztítására vonatkozóan. A búvárok már megtanulták, hogy ne érintsék és rongálják a korallokat. Remélhetőleg öltözetük fertőtlenítése is megszokottá válik majd számukra a jövőben.
