Nemcsak a majmok, nagymacskák és patások szaporodnak jól a Fővárosi Állat- és Növénykertben, hanem az egzotikus madarak is. A közelmúltban a koronásdarvaknál kelt ki három pihés fióka. Ez a különleges faj „élő kövületnek” számít a darvak között.
Három fiókával gyarapodott a Fővárosi Állat- és Növénykertben látható szürkenyakú koronásdarvak (Balearica regulorum gibbericeps) családja. A pihés, zsemleszínű „trónörökösök” július 14-én keltek ki a tojásból, s a nagyközönség a Kisszikla oldalában lévő röpdében láthatja őket. Ezt a röpdét a darvak több más fajjal, köztük különféle récékkel, illetve egy termetes fakókeselyűvel osszák meg, s ez a társaság a védtelen fiókákra akár veszélyes is lehetne. A koronásdarvak azonban roppant gondos szülők, a túlzottan kíváncsi lakótársakat határozott fellépéssel tartják távol a fiókáiktól.
A felnőtt koronásdarvak igazán látványos madarak: testalkatuk karcsú, légies, fejük búbján pedig aranyszínű, csillogó tollkoronát viselnek. A fiókák azonban egészen másként festenek: karcsú lábak helyett tömzsi lábacskákon szaladgálnak, és a fejük tetejéről az aranyos tollkorona is hiányzik. Ez utóbbi csak néhány hónap múlva indul majd fejlődésnek, s először nem is aranyszínű lesz, hanem úgy fog majd kinézni, mint valami rosszul sikerült frizura.
A szülőpár – tisztes nevükön Mami és Papi – igen sikeresnek számít tenyésztési szempontból. Tanzániából kerültek Budapestre 1999-ben, s az elmúlt években esztendőnként felneveltek egy-egy fészekaljnyi fiókát. Érdekesség, hogy szinte mindig három fiókájuk van, és a tojásból való kikelés ideje is csaknem naptárnyi pontossággal július derekára szokott esni. A tavalyi fiókák például 20-án keltek ki.
A szürkenyakú koronásdaru Kelet- és Dél-Afrika nyílt, szavannás területein őshonos. Különösen folyók, vagy nagyobb állóvizek közelében érzi otthon magát. Nappal aktív. Általában párban, vagy kisebb családi közösségekben él, de időnként előfordul, hogy egy táplálékban gazdagabb területen 80-100 madár is csoportosul. Tápláléka különféle növényekből, magvakból, valamint rovarokból, férgekből, apróbb halakból, békákból, kígyókból áll. Testfelépítését tekintve igen ősinek számít, és mivel az elmúlt 40 millió évben alig változott, „élő kövületként” tartják számon. A tojók általában 1-3 tojást raknak, amelyekből egy hónap elteltével kelnek ki a fiókák. A felnőtt madarak akár 25 évig is élhetnek.
