Az elmúlt hónapokban ugyan sok szó esett a Duna-stratégia jelentőségéről, ám jóval kevesebb annak tartalmáról. Bár az EU új makroregionális együttműködéséből még mindig hiányoznak a konkrétumok, a Budapesten megrendezésre került Duna-csúcstalálkozón és a vele párhuzamosan megtartott konferencián körvonalazódni látszottak az anyagi feltételek, a régió határai és az érdekeltek előtt álló lehetőségek.
Az EU állam és kormányfői 2009 júniusában kérték fel a Bizottságot, hogy 2010 végéig dolgozza ki egy EU Duna-régiós Stratégia részleteit. Kihasználva, hogy a Visegrádi Négyek szerdai csúcstalálkozóján szinte minden érintett állam jelen volt, csütörtökön (február 25.) a Duna Stratégiáról folytatódtak a magas szintű egyeztetések nyolc ország – Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – között.
Nem lesznek új források
Ahogy azt európai bizottsági köröktől már eddig is hallani lehetett, a résztvevő államok által kiadott nyilatkozatban is lefektették, hogy az Unió nem ad közvetlen anyagi támogatást a stratégia megvalósítására. „A Duna-régiós Stratégia (…) a már létező EU-s források és alapok, továbbá más létező források és pénzügyi eszközök hatékonyabb felhasználásán alapul.” – olvasható a szövegben.
A nyilatkozat szerint sem a mintának tekintett Balti-stratégia, sem a Duna-stratégia nem számíthat arra, hogy a jövőben külön forrást különítenek el számára a kohéziós politikában. „Fontos kiemelni, hogy a Duna-régiós Stratégia (…) nem további források allokációján [alapul], és a kohéziós politika sem alakul át általa.” – így a dokumentum.
Ezt az is lehetetlenné teszi, hogy a Bizottságnak még az év vége előtt elő kell állnia a tervezettel, a jelenlegi – hosszú távú – uniós költségvetést viszont nem ad lehetőséget ilyen makroregionális együttműködések külön támogatására. Az új hét éves pénzügyi perspektíva vitája ugyanakkor a magyar soros elnökség alatt, 2011 első félévében kezdődik, vagyis Magyarország elnökként képes lehet nyomást gyakorolni a költségvetés alakulására.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője az EurActiv kérdésére megerősítette, „legitim lehet, hogy akár Magyarország, akár más országok felvessék, hogy akár a Duna vagy a Balti regionális stratégiára nagyobb pénzösszeget kell fordítani”. A képviseletvezető ugyanakkor hozzátette: „A döntés azonban közös lesz.”(EurActiv.hu 2010.02.24.)
Megkerülhetetlen utak
A résztvevők elsősorban az együttműködés lehetséges területeit vázolták fel, amelyből később a stratégiát kidolgozó Európai Bizottságnak lesz lehetősége válogatni. Mivel a végeredmény egy roppant széles körű és lezáratlan felsorolás lett, az országok gyakorlatilag szabad kezet adtak a Bizottságnak. A kiadott nyilatkozat szerint ugyanis az említett nyolc ország vállalja, hogy „közösen lépnek fel a régió előtt álló kihívások, például
a környezetvédelem,
a természetvédelem,
a szállítási infrastruktúra – ide értve a folyami hajózást és vasútvonalakat -,
az energiabiztonság,
a migráció,
a demográfia,
a klímaváltozás és
a globális válságok
megoldása érdekében”.
A választási lehetőségek igen tágnak tűnnek, Balázs Péter, Magyarország külügyminisztere ugyanakkor „megkerülhetetlennek” nevezte a Duna-völgyi közlekedést, amely szerinte nem csak a belvízi hajózás szempontjából fontos, hanem a hidak, autópályák, vasúti és légi közlekedési infrastruktúra és az inter-regionális megoldások szempontjából is.
A külügyminiszter kiemelte továbbá a környezetvédelem, vízgazdálkodás és víztisztaság témáit, és a tegnapi – a csúcstalálkozóval párhozamosan tartott – konferencián többször is hangsúlyt kapott a kutatás-fejlesztés és az egységes piac fejlesztése. Peter Luhan, román európai parlamenti képviselő szerint a gazdasági fejlődés a Duna-stratégia egyik alapvető oszlopa kell legyen, illetve meg kell találni a módját, hogy a folyó környékén élő emberek számára a Duna alapvető energiaforrássá váljon.
A Nemzeti fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) által készített, mintegy 200 oldalas kiadványban minden ország saját, részletesen kidolgozott elképzelései is szerepelnek. A magyar hozzájárulás a fenti horizontális együttműködési területek mellett stratégiai prioritásokat is meghatároz. Ezek szerint erősíteni kell a Dunai térség biztonságát, az országon belül és határokon átívelően, fenntartható gazdaságfejlesztést kell kialakítani, illetve erősíteni kell a Duna térségben élő, mintegy 80 milliós lakosság identitását és együttműködését.
Duna 8+
„Jelenleg hat tagállam helyezkedik el a Duna partján. Ezek Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Románia és Bulgária. További kettő – Szlovénia és Csehország azonban jelezte, ehhez a régióhoz tartozónak érzik magukat.” – mondta Balázs Péter, külügyminiszter. A tegnapi csúcstalálkozón éppen ezért nyolc aláíró ország volt, 800.000 négyzetkilóméteres területet képviselve az európai Unióból.
Az együttműködés lehetőségét nyitva hagyták további hat Duna-menti, ugyanakkor nem EU-tagállam országnak is: Horvátország, Szerbia, Ukrajna, Moldávia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró a közeljövőben várhatóan csatlakozik a kezdeményezéshez, hiszen kormányszintű képviselőkkel voltak jelen már a tegnapi budapesti konferencián is.
„A Duna embereket köt össze.” – mondta Szerbia helyettes miniszterelnöke, Bozidar Delic tegnap.
„Az érdekelt országoknak országonként saját határa van, a Duna régiónak nincsen.” – mondta a magyar külügyminiszter.
Budapest pénzt, a civilek szócsövet akarnak
A politikai eseménnyel párhuzamosan sor került egy, az Európai Bizottság szervezésében lebonyolított konferenciára is, amelyen az új regionális együttműködésben érdekelt civil és gazdasági szereplők, valamint a kisebb közigazgatási egységek képviselői is hozzászólhattak a vitához.
Budapest városát Demszky Gábor képviselte. A liberális főpolgármester hangsúlyozta, Budapest 2013 után kikerül a Kohéziós Alapból támogatható területek köréből, mivel a város GDP-je az uniós átlag 75 százaléka fölé emelkedett. A polgármester úgy vélte, a város a Duna-stratégiára juttatott forrásokból pótolhatja majd az így kiesett pályázati bevételét.
A civilek ugyanakkor elsősorban nem a források kapcsán emelték fel a hangjukat. Több hozzászólásból az derült ki, hogy úgy érzik, a stratégia tervezői nem hallgatják meg véleményüket. Az EurActiv kérdésére Balázs Péter, magyar külügyminiszter sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „az ilyen megjegyzések éppen akkor hangoznak el, amikor lehetőség nyílna arra, hogy a civilek is érdemben hozzászóljanak” a stratégia alakításához, és hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság éppen azért szervezte a tegnap és ma is zajló konferenciát, hogy ezeknek a véleményeknek teret adjon és azokat meghallgassa. A külügyminiszter leszögezte, Magyarország és az Európai Unió is nagyon figyel a civil hangokra.
Következő lépések:
A következő hónapok folyamán sor kerül egy Bécs és Pozsony által közösen szervezett konferenciára hasonló témában, de Romániában és Budapesten is lesz még szó a Duna-stratégia alakulásáról.
Kapcsolódó anyagok:
