Háttér a Duna védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) által szervezett közös dunai hosszelvény-vizsgálati mérőprogramhoz.
A Duna Védelmi Egyezményről és annak Nemzetközi Bizottságáról
A Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló Egyezményt (Duna védelmi egyezmény) az 1994-ben Szófiában írták alá és 1998. október 22-én lépett hatályba. A Duna medencében érdemi résszel rendelkező 13 ország közül jelenleg 10 ország és az Európai Únió részese az Egyezménynek. Az Egyezmény Nemzetközi Bizottsága ( ICPDR) soros elnöki tisztét 2001-ben Horvátország képviseletében Stanko Nick úr tölti be. Az ICPDR tevékenységét a bécsi székhelyű Állandó Titkárság és szakértői munkacsoportok segítik a jelentősebb programok, projektek megvalósítása, illetve az ezekre vonatkozó döntések előkészítése révén. A jelenlegi hat munkacsoport feladatköre és nevének rövidítése: Vízminőségi rendkívüli szennyezések megelőzése és korai riasztás .( AEPWS/EG); Monitoring, laboratórium és adatkezelés ( MLIM/EG); Szennyezés kibocsátások, illetve azok csökkentése érdekében szükséges intézkedések ( EMIS/EG); Vízgyűjtőgazdálkodás ( EU Víz keretdirektíva bevezetése) (RBM/EG); Stratégiai, adminisztrációs és pénzügyi kérdések (S/EG); Az ICPDR folyami ökoszisztémákkal kapcsolatos feladatai ( ECO/EG) amely magyar kezdeményezésre ideiglenes jelleggel 2001-től kezdte meg működését .
Az ICPDR eddigi tevékenysége valamint a korábban indult, alapvetően EU Phare és GEF források által támogatott ún. Duna medencei környezetvédelmi program eredményeként sok más mellett
– Működik a Dunai vízminőségi riasztórendszer ( ún. AEWS) ( Magyarországi ún.
döntéshozó központja a KöM-ben, az ún. operatív központja a VITUKI-ban található)
– Létrejött a Duna medencei vízminőségi monitoring hálózat ( ún. TNMN)
– Működésbe lépett az ICPDR információs rendszere a DANUBIS
– Elfogadásra került a 2001-2005 évre vonatkozó ún. „Közös Akcióprogram” , amely az
ICPDR keretében tervbe vett feladatok összefoglalása mellett listát tartalmaz az országok adott időszakra tervezett vízvédelmet szolgáló beruházásairól, különös tekintettel a szennyvíztisztításra, mezőgazdasági eredetű szennyezések felszámolására és vizes élőhelyek rehabilitációjára.
A közös Dunai vizsgálat háttere, előzménye:
A Duna Védelmi Egyezményben a szerződő Felek vállalták, hogy :
– összehangolják és összehasonlíthatóvá teszik monitoring és értékelő tevékenységeiket
– összehangolt vagy közös monitoring rendszereket dolgoznak ki
– közös programokat dolgoznak ki és hajtanak végre a Duna vízgyűjtő folyóinak monitoringjára, beleértve a víz minőségét és mennyiségét, a hordalékot és a folyami ökoszisztémát.
– időszakonként értékelik a Duna minőségének állapotát és a határokon át terjedő kedvezőtlen hatások elkerülésére, szabályozására és mérséklésére tett intézkedések előrehaladását.
E célok elérése érdekében hozták létre a Duna-medencei nemzetközi vízminőségi Monitoring Hálózatot (TNMN), melyet a Nemzeti Referencia Laboratóriumok hálózata támogat és gondoskodik a vízminőségi mérések és analitikai eredmények minőségének biztosításáról.
A jelenlegi közös Duna felmérést az ICPDR MLIM/EG szakértőcsoportja javasolta, az alábbi általános célkitűzésekkel:
Laboratóriumi elemzésen alapuló homogén adatsorok előállítása kiválasztott vízminőségi paraméterekre;
Különleges szennyező források azonosítása;
Az EU Vízügyi Keretirányelvében rögzített szennyezőanyagok vizsgálata;
Fórum biztosítása a folyómenti – vízgyűjtőbéli államok számára a részvételre a mintavételben és az összehasonlító vizsgálatokban;
Különleges oktatási feladatok ellátása és az egyes országok tapasztalatainak bővítése;
A nagyközönség tájékoztatása és tudatosságának javítása.
A vizsgálat ismertetése
A hossz-szelvény vizsgálat általános célja a Duna teljes hajózható szakaszán, Regensburgtól a Fekete tengerig történő tudományos hossz-szelvény vizsgálat lebonyolítása, mely a folyó teljes hosszára vonatkozóan összehasonlítható, megbízható adatokat, információkat fog szolgáltatni. Széleskörű kémiai, fizikai, biológiai elemzésekre kerül sor. Fokozott figyelmet fognak fordítani különleges szennyezőanyagok (prezisztens szerves és szervetlen mikroszennyezők) előfordulására a vízi ökoszisztéma különböző részelemeiben (vízben, üledékben, lebegőanyagban és az élővilágban)
A mérési program során a Dunán 74 és a főbb mellékfolyókon és mellékágakon (betorkollásuk közelében) 24 helyen történik mintavétel. A vizsgálatok egy részét a hajókon utazó szakértők, más részét pedig egy-egy nemzeti laboratórium, illetve a mérés-sorozatra pályázat útján kiválasztott referencia-laboratóriumok végzik el párhozamosan.
Ezáltal a program támogatni kívánja a helyi, a Duna vízminőség vizsgálataiban rendszeresen résztvevő nemzeti laboratóriumok (pl. a magyar dunai környezetvédelmi laboratóriumok) munkáját is, a szakmai tapasztalatok átadásával, összemérési lehetőség biztosításával. Ettől a „gyakorlattól” az ICPDR laboratóriumai analitikai munkájának átfogó javulását várják.
A felmérési és mintavételi, valamint analitikai munka dokumentációja oktatási anyagként szolgál majd és széles körben szándékoznak terjeszteni a Duna-menti országokban.
A vizsgálatok zárójelentését a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják, ezzel is hozzá kívánnak járulni a nagyközönség környezet tudatosságának erősítéséhez az Duna medence országaiban.
A dunai program augusztus 11-én indult Németországból, és Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Jugoszlávia, Bulgária, Románia, Moldova és Ukrajna érintésével szeptember 20-án a Duna deltánál, Tulcea-ban fejeződik be.
A vizsgálatot végző, pályázat útján kiválasztott (Duna menti országok szakértőiből álló) nemzetközi teamnek két magyar tagja van: Dr. Literáthy Péter a program szakmai vezetője, és Dr. Csányi Béla az egyik hirdrobiológus szakértő. A program az „Argus” német laborhajó és a magyar „Széchenyi” fedélzetén valósul meg.
A mérés-sorozat finanszírozását döntően Németország és Ausztria biztosítja. A nemzeti szakértőcsoportok és a nemzeti laboratóriumi munkák költségét az egyes országok állják, Magyarországon a Környezetvédelmi Minisztérium.
Német felajánlás alapján várható, hogy a Fekete-tengeri torkolattól visszatérőben az ARGUS hajó hasonló programot teljesít a Tisza hajózható szakaszán is. Ennek előkészítése folyamatban van.
A Duna hosszelvény-vizsgálat részleteiről a ICPDR című honlapján „Joint Danube Survay” címszó alatt lehet további információkat találni.
Környezetvédelmi Minisztérium Sajtó és Protokoll Főosztály
