Sokat romlott Magyarország oktatási rendszerének helyzete, de az egészségügy és a környezetvédelem területén is csak marginális előrelépés történt – olvasható ki abból az elemzésből, amelyet az Egyensúly Intézet készített.
Az elemzőintézet úgynevezett Megatrend Indexe azt jelzi, hogy hogyan állnak az egyes európai uniós országok a 21. századot meghatározó globális változásokra való felkészülésben. A most megjelent kutatásban az oktatás, a digitalizáció, a környezetvédelem, az egészségügy és a társadalmi kohézió volt terítéken.
A Megatrend Index eredményei alapján Magyarország az európai uniós középmezőny alján, az alsó egyharmad tetején helyezkedik el. Legjobban a társadalmi kohézió tekintetében állunk: itt a 27 uniós tagállam közül a 15. helyen vagyunk. Ezt követi a „tisztaország-alindexen”, vagyis a környezetvédelmi téren elért 19., illetve a digitalizációs alindexen elért 20. helyünk. Hazánk a 21. században fontos öt megatrend tekintetében két alindexen is a sereghajtók közé tartozik: az egészségügyi és az oktatási dimenzióban is csupán a 24. helyen álltunk a vizsgált időszak végén.
Egyensúly Intézet megatrend index 2023 (6,4 MBpdf.)
Módszertan
Az Egyensúly Intézet Megatrend Indexe százfokú skálán vizsgálja az egyes országokat, amelyen a 0 a legalacsonyabb, a 100 pedig a legmagasabb értéket jelöli. Az indikátorok eredményei alapján – a megfelelő statisztikai számítások elvégzését követően – minden évben minden ország kap egy pontszámot: a magasabb pontszám a jobb teljesítményt jelöli. A Megatrend Index skálája alapján így összevethetővé válik az országok teljesítménye és a változások iránya. Az egyes trendekben elért aktuális mutatók elsősorban nem egy-egy év intézkedéseinek eredményei és nem csak az aktuális kormány működésének sikerét vagy kudarcát mutatják. A mutatók többsége a 2014 és 2019 közötti éveket vizsgálta, de van, ahol a 2021-es eredményeket dolgozták fel.
Oktatás
Az „okosország-alindex” eredményei alátámasztják azt a vélekedést, hogy a skandináv országok Európa-szerte a legmagasabb szintű közoktatást biztosítják – jegyzi meg az Egyensúly Intézet. Megállapítható, hogy az oktatási rendszerek eredményessége nem csupán a rendszerre fordított állami kiadásokon és a jó tanár-diák arányszámon múlik, hanem a befektetett források hatékony felhasználásán. Emiatt érdemes figyelni Hollandia teljesítményére is: a befektetett energia náluk hasznosul a legkiemelkedőbb arányban, azaz relatíve alacsony ráfordítással kiemelkedő eredményeket tudnak elérni.
A korábbi évek tapasztalatai alapján jellemzően Dánia, Svédország és Finnország versengett az első helyért, ám a vizsgált időszakban (2015-2020) Luxemburg is beszállt a küzdelembe, így Dánia nem csak az első, hanem a dobogós helyekről is lecsúszott (1. helyett 4.). Az első helyet Svédország (2. helyett 1.), a másodikat Luxemburg (4. helyett 2.), a harmadikat pedig Finnország (3. helyett 3.) szerezte meg.
Az „okosország-alindex” bemeneti oldalát – az állami ráfordításokat, a pedagógusok életkori adatait, valamint a tanulók és a pedagógusok arányát – vizsgálva jól látható, hogy Málta, Luxemburg, Belgium és Ciprus áll az élen, míg a kimeneti oldal első három helyén Finnországot, Svédországot és Írországot találjuk. Az élbolyban Észtország tette a legnagyobb előrelépést: a nyolcadik pozícióból a negyedikre tört.
Magyarország jelenleg az oktatás helyzetét tekintve a 24. helyen áll, ezzel csupán Olaszországot, Bulgáriát és Romániát előzve meg. Aggodalomra ad okot, hogy a vizsgált időszakban hazánk látványos visszaesést könyvelt el az uniós rangsorban 2015 és 2022 között (17. helyett 24.).
Az oktatási rendszer bemeneti adatainak vizsgálata alapján hazánk még a középmezőnybe tartozik, de már látható a lefelé mutató tendencia: 2015-höz képest nyolc helyet veszítettünk (9. helyett 17.). Az intézet felhívja a figyelmet, hogy 2020-ra mind a közoktatásra, mind pedig az oktatási rendszer egészére fordított GDP-arányos kiadások mértéke csökkent, és a tanári kar elöregedését sem sikerült megállítani.
Az egy tanárra jutó diákok számában jobb a helyzet, ez azonban részben az iskoláskorú népesség fogyásának tudható be. A magyar oktatási rendszer eredményessége a kimeneti adatok alapján 25,3 indexponttal marad el a finn rendszertől. Visegrádi összevetésben sem jobb a helyzet, hiszen a lengyelek (11.), a csehek (14.) és a szlovákok (20.) is megelőznek bennünket. Az elemzők megjegyzik: ahhoz, hogy ebben előrelépés történhessen, nemzetstratégiai prioritássá kell válnia az alapkészségek fejlesztésének és az élethosszig tartó tanulás ösztönzésének.
Környezetvédelem
Az Egyensúly Intézet „tisztaország-alindexe” az aktív és passzív környezetvédelmi tudatosságot is mérte. A passzív mutatók a már keletkezett szennyezés semlegesítését mérik, míg az aktív csoportban olyan változók szerepelnek, amelyek magát a szennyeződésnek, a kibocsátásnak a megelőzését mérik. A legjobb tíz között az osztrákokat, az észteket, az olaszokat és a dánokat találjuk ott mindkét dimenzióban, vagyis ezek a nemzetek semlegesítik hatékonyan a keletkezett szennyezést, miközben aktívan tesznek a károsanyag-kibocsátások ellen is.
A Magyarország a vizsgált időszakban egy helyezést veszítve a 19. helyre került az összesített tisztaország-alindexen, és olyan országokkal verseng, mint Görögország, Írország vagy Lengyelország.
Noha hazánk a legtöbb indikátor tekintetében fejlődött, a rangsorban jellemzően rontott, azaz jelenleg nem tudjuk tartani az uniós tempót – emelte ki a kutatás. Magyarország az aktív környezetvédelem dimenziójában vegyes eredményeket mutat. A zajszennyezettség alacsonyan tartásában például az élmezőnyhöz tartozunk és relatíve jól teljesítünk az egy főre eső üvegházhatású gáz kibocsátás tekintetében, viszont rosszak az eredményeink a megújuló energiákra és az organikus mezőgazdaságra vonatkozó indikátorokban. Az összesített passzív környezetvédelmi dimenzióban viszont egy helyet veszítettünk, így jelenleg a 19. helyen állunk,
Az elemzés további témaköreinek: digitalizáció, egészségügy, és társadalmi kohézió részletei a 24.hu-n >>>
