Lerakók felderítése kerékpárral

Amikor gyalog vagy kerékpárral túrázunk, csalhatatlan jelekből észrevehetjük, hogy lakott helyhez közeledünk: az út mentén feltűnnek a szemétkupacok. A Pécsi Túrakerékpáros és Környezetvédő Klub tagjait régóta foglalkoztatta az a gondolat, hogy jó lenne ezeket a szeméttelepeket jelezni az illetékeseknek, hogy intézkedhessenek. Ebben partnerre találtunk a pécsi BIOKOM Kft-ben, és pályáztunk a Környezetvédelmi Minisztériumhoz az illegális lerakók felderítésére. 2000-ben a klub tagjai végigpásztázták Pécs és a Mecsek környékét, s ezenkívül néhány távolabbi helyet is. A programban részt vevő klubtagok a feltárt szemétlerakó helyekről írásos feljegyzést és fényképfelvételeket készítettek, a helyszíneket M 1:25.000 léptékű katonai térképszelvényeken regisztrálták. Összesen több mint 100 helyszínt dokumentáltunk. Az összegyűjtött információkat a BIOKOM, a Környezetvédelmi Felügyelőség és a Minisztérium felé juttattuk el. Sokakban felmerülhet a kérdés, mért jó eszköz a kerékpár az illegális hulladék-lerakóhelyek felderítésére? Ha jobban belegondolunk, kiderül, hogy a kerékpár nem csak, hogy alkalmas, de sok esetben hasznosabb a környezetvédő munkában, mint az autó. Kezdhetjük azzal, hogy – szemben az autóval – a bicikli nem szennyezi a környezetet. Mivel a kerékpáros többnyire az út szélén közlekedik és viszonylag lassan halad, van ideje nézelődni, észrevenni az árokban, a bokrok között a szemétkupacokat. A szemetelők általában autóval hordják ki a hulladékot, ezért az illegális lerakók legtöbbször az elhanyagolt, kis forgalmú utak mellett vannak. A túrázó kerékpárosok pedig előszeretettel – a nagyobb autóforgalom elkerülése okán – éppen ezeket az utakat használják. Nem lehet eléggé kiemelni a tevékenység környezetvédelmi nevelő hatását: azok a fiatalok, akik részt vesznek ebben a munkában, feltehetően később nem állnak be a szemetelők sorába. Tapasztalatunk szerint vannak olyan helyek, amelyeket a szemétkihordók különös előszeretettel keresnek fel: ezek az elhagyott ipari területek, létesítmények, “senkiföldje”, valamint a forgalmas utakból kiágazó, elhagyott, elhanyagolt utak. Általános tapasztalat az is, hogy ahol megjelenik a hulladék, ott az emberek feljogosítva érzik magukat, hogy ők is oda hordják a szemetet. A kis hulladék halomból egy idő után valóságos szeméttelep keletkezik. Figyelembe kell venni azt is, hogy a természetvédelmi, vízvédelmi területek, élővizek környékén a vegyi anyagokat (olajat, ólmot, savakat) tartalmazó hulladék különösen veszélyes lehet. De nem szabad elfeledkeznünk az erkölcsi kárról sem: nagyon leronthatja egy külföldi vendég rólunk alkotott képét a turisztikailag frekventált területeken előforduló szeméthalom. Manó
kukabúvár