2012. június 7-én ismételten nagy sikerrel került megrendezésre az ország egyik legnevesebb szakmai konferenciája, a IV. Magyarországi Klímacsúcs. A konferencia alaptémája és gondolata Ipar – Energia – Környezet: Hogyan lesz jobb a világ? volt, amiről az egyes területek legkiemelkedőbb képviselői mondták el véleményüket.
A budatétényi Tomori Pál Főiskola remek helyszínt biztosított a konferencia számára, hiszen a györnyörű ősfás parkban egy nagyon kellemes környezetben tudtak a megjelentek a szakmai következtetések végére jutni.
A konferencia kezdetén köszöntőt mondott Varga Dávid, a Klíma Klub titkára és Dr. Meszlényi Rózsa, Tomori Pál Főiskola rektorasszonya. Ezután Prof. Dr. Jolánkai Márton egyetemi tanár, az MTA doktora a konferencia levezető elnökeként megnyitotta az eseményt. Őt követte – a részben az eddig elhangzott gondolatokhoz kapcsolódó – Németh Tamásnak, az MTA főtitkárának nyitó gondolatai.
A Klímacsúcs nem csak az egyedülálló, és korábban együtt pódium beszélgetést nem igazán folytató előadók miatt, de egy más jelentős esemény miatt is hagyományteremtő volt. Idén első alkalommal ítélte oda ugyanis a Klíma Klub Tudományos Tanácsadó Testülete Prof. Dr. Láng István részére az Életműdíjat, melyet Péter Ágnes Munkácsy díjas szobrászművész készített el. Sajnos a az Életműdíj átadása csak jelképesen történhetett meg, mert a Professzor Úr egészségügyi állapota nem tette lehetővé, hogy személyesen vegyen részt az eseményen. Köszöntő beszédét Varga Dávid, a Klíma Klub titkára mondta el helyette:
„Üzenet a IV. Magyarországi Klímacsúcs résztvevőinek:
Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy Nekem ítélték oda a 2012 évi Életműdíjat! Számomra ez nagy megtiszteltetés, és a díjat köszönettel elfogadom! Sajnos egészségi korlátaim most nem teszik lehetővé a díj átvételét az összejövetelen. Erre majd később kerülhet sor.
Eddigi szakmai pályafutásom három kulcs szóval foglalható össze: környezetvédelem; fenntartható fejlődés; klímaváltozás. De szeretnék még egy negyediket is hozzáfűzni a jövőben: ez a túlélés fogalma.
Túlélés globális és nemzetközi szinten egyaránt, a következő időszak természeti és társadalmi problémái közepette. Remélem sikerülni fog.
Köszönöm a díjat!”
Az érdemi tanácskozás nyitányaként három európai ország nagykövete tartott előadást. Jonathan Knott brit nagykövet hangsúlyozta, hogy a válságból az egyik kivezető út az alacsony szén-dioxid kibocsátásra való törekvés lehet. Az elektronikus iparban is ez irányba várhatóak változások. Példaként említette a londoni, környezettudatos intézkedések sorát felvonultató nyári Olimpiai és Paralimpiai játékokat, illetve a legújabb elektronikus meghajtású fekete taxit.
Svédország is nagy összegeket fektet a zöld iparba, tudhatták meg a tanácskozás résztvevői Karin Olofsdotter nagykövet asszonytól. Helyi szinten is ösztönzik a lakosságot a környezettudatos gondolkodásra, és felhasználják az ország adottságait a megújuló energia felhasználását illetően.
Hazánkéhoz hasonló problémákkal küzd Szlovéniai a klímaváltozás terén. Darja Bavdaz Kuret nagykövetasszony szerint ennek egyik oka a földrajzi közelségben keresendő. Igyekeznek a zöld ipar és mezőgazdaság által új munkahelyeket teremteni és oktatáspolitikájukat a klímaváltozás hatásának mérséklésére irányítani.
Az első pódiumbeszélgetés energetika és környezetvédelem témájában zajlott Prof. Dr. Molnár Sándor vezetésével. Ahhoz, hogy a következő évtizedekben csökkenthessük a karbonizációt, jól átgondolt intézkedésekre van szükség, amelyek elősegítik az üvegház gáz kibocsátásának csökkentését. Ehhez költséghaszon elemzéseket szükséges végezni, rangsorolni az intézkedéseket és megállapítani az optimális intézkedéssorozatokat. A múlt évi Nemzeti Energiastratégiában megfogalmazódott a teendők listája: versenyképesség, fenntarthatóság és energiabiztonság növelése. Fontos tehát a hazai tudásbázison alapuló fejlesztések ösztönzése, a biomassza és a geometrikus energia használata. Amíg azonban nincs társadalmi szerveződés, és nem otthonainkban kezdjük a környezettudatos életmódot, nem számíthatunk jelentős növekedésre.
A megújuló energiaforrások széleskörű használatát hangsúlyozta Dr. Barótfi István, a Szent István Egyetem rektor-helyettese. Az elengedhetetlen kormányzati támogatáshoz olyan fenntartható gazdálkodáspolitikát kell kialakítanunk, ami nem csak felhasználja, de termeli is a megújuló energiaforrásokat előállító pénzösszegeket. Először azonban az energiafelhasználás hatékonyságán kell javítanunk, hiszen nem pazarolhatjuk megújuló energiaforrásainkat.
Martin A. Dale, a Siemens Magyarország elnök-vezérigazgatója a cég hatékony energiatermelését mutatta be. A termelés és a felhasználás hatékonyságát is cége legfontosabb feladatai közé sorolta.
Jamniczky Zsolt, az E.on vezérigazgató-helyettese vállalatát a dekarbonizáció Európa-szerte aktív támogatójaként jellemezte. Fontos, hogy 2014-ig az energia- és támogatási rendszereket összekapcsoljuk, összehangoljuk, kiszámítható szabályrendszert alkalmazzunk és piacképes technológiákat alkalmazzunk.
A válság és a klíma kapcsolatát feszegette Prof. Dr. Kerekes Sándor moderálásával Dr. Bod Péter Ákos és Prof. Dr. Mellár Tamás. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, Dr. Bod Péter Ákos szerint a mostani válság abban különbözik az előzőektől, hogy amíg azok a periférián zajlottak, addig a mostani a centrumban. A válságból való kilábolásnál nem szabad figyelmen kívül hagynunk az emberi tényezőt sem, amely minden látszat ellenére irracionális lény, tehát nem feltétlenül logikus választ ad a válság által felvetett problémákra.
Akár még 10-15 évig is eltarthat a válság, jósolta Prof. Dr. Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem professzora már 2008-ban. A számos ok közül az egyik: a piaci információkat nem lehet központosítani, és egyebeket sem, torzításmentesen nem ismerjük a gazdaság minden adatát.
A nemzeti alaptanterv és a klímaváltozás összefüggéseiről beszélt Ütőné Dr. Visi Judit főiskolai docens. Környezeti kultúrára szeretné nevelni a gyerekeket. Fokozatosan, az évek során több tárgy keretébe ágyazná az éghajlat változásának kérdését, hogy az érettségire átfogó, globális gondolkodása alakuljon ki a diákoknak.
Az éghajlatváltozás kihívása az energiastratégiára címmel tartott előadást Dr. Ürge-Vorsatz Diana, melyben a belakatolás jelensége képezte a lényeget. Fontos tudni, hogy Magyarországon is tudunk olyan épületeket építeni, amelynek segítségével az energiafelhasználás 90 százalékkal is csökkenthető. Ehelyett jó esetben is csak 40 százalékos megtakarítást érünk el. A gondot az jelenti, hogy ha egyszer rászánjuk magunkat és hozzányúlunk a házhoz, utána már évekig nem akarunk újítási munkálatokba kezdeni. Érdemes tehát inkább picit várni és később mélyfelújítást végezni, hiszen az energiafelhasználás így 85 százalékkal csökkenthető.
A tudomány és az éghajlatpolitika kapcsolatáról tartotta a Klímacsúcs utolsó pódiumbeszélgetését Somlyódi László professzor vezetésével Dr. Faragó Tibor, Prof. Dr. Mika János és Dr. Bartholy Judit egyetemi tanár. A legfőbb problémát abban érzik, hogy az egyébként is bizonytalan politikusok nem tudnak hosszú távra tervezni, hiszen négyévenként választásokat tartanak, mellyel újra és újra meghiusítják a döntéshozatalt. Pedig a döntések elkerülhetetlenek és rendkívül gyorsan meg kell hozni őket, hiszen az ember beavatkozott a klímába, az elkövetett hibákat helyre kell hozni.
Az éghajlati modellezéssel foglalkozó szakember, Szépszó Gabriella meteorológus a kutatásuk során mért eredményeiről számolt be. Az éghajlati rendszer jövőbeli viselkedése a modellezés segítségével írható le, így könnyen felkészülhetünk a változásokra. Az éghajlatváltozásra hatással levő emberi tevékenységet leíró forgatókönyvek a szén-dioxid koncentrációt határozzák meg a század végéig. A regionális éghajlati modellek hasonló módon viselkednek, viszont nem az egész Földet, csak egy kisebb tartományt modelleznek. Az 1961-91-es időszakhoz viszonyítva megállapítható, hogy az évszázad végére a hőmérsékletváltozásokat illetően az ország teljes területén a melegedéssel kell számolnunk, a hőség-napok száma több mint egy hónappal fog növekedni. A nyári időszakban csapadékcsökkenésre kell számítanunk, azonban az érték éves szinten nem változik.
Az energia felügyeletének új eszközét mutatta be Békés Tamás, az ÉMI-TÜV SÜD Kft vezető auditora, amely energiagazdálkodási programot segítheti. Utolsó előadóként Kertész Ádám, az MTA-FKI tudományos osztályvezetője a klímaváltozás és elsivatagosodás veszélyeire hívta fel a figyelmet, amely a Föld szárazföldjeinek 40 százalékát érinti. Zárásként a konferencia levezető elnöke, Prof. Dr. Jolánkai Márton összegezte a nap során elhangzottakat, majd három pontba gyűjtötte össze a jövőbeli prioritásokat és feladatokat:
• Társadalmi konszenzus megteremtése
• Természettudományos ismeretek terjesztése; nevelés, oktatás, kutatás, szaktanácsadás
• Gazdasági koncepció környezeti és klímabarát szempontú megfogalmazása
A Professzor Úr H. J. Schennlhuber idézetével búcsúzott: „Kezelni az elkerülhetetlent, és elkerülni a kezelhetetlent”.
