A tengeri szélfarmok elfoglalhatják a parti madarak élőhelyeit, ha nem elég körültekintően választják meg a helyüket – állítják a Birminghami Egyetem kutatói.
A kutatócsoport összegyűjtötte és átfésülte az összes szélerőmű hatásaival foglalkozó tanulmányt Skandináviától az Egyesült Államokig. A vizsgálat során főként azzal foglalkoztak, hogy öszszességében hogyan változik a madárpopulációk egyedszáma a szélfarmok közelében. Kiderült, hogy bizonyos területeken sokkal kevesebb réce és gázlómadár van, mint azelőtt. A brit kutatók ennek fényében hangsúlyozták, hogy a szélkerekek helyét az eddiginél körültekintőbben kell kiválasztani.
Az adatok azt bizonyították, hogy a madarakra nézve kevésbé veszélyes, ha a szélturbinákat nem a sekély, part menti vizekre, hanem a parttól távolabb, a mélyebb vízre telepítik. A tanulmányt támogató brit kormány számára az eredmény egy cseppet sem kellemes, mivel Angliának van a világon a legnagyobb tengeriszélenergia-programja, több olyan tervezett beruházással, ami a partvidéken épülne.
A legvitatottabb eset jelenleg az északnyugat-angliai Blackpool partjainál épülő szélfarm, amely az angliai vörös listán szereplő fekete réce fontos telelőterülete. Ez ellen a beruházás ellen a környezetbarát törekvéseket általában támogató RSPB (Királyi Madárvédelmi Társaság) is hevesen tiltakozik. Bár Mark Avery, az RSPB természetvédelmi igazgatója szerint a szélfarmok nem jelentenek olyan kockázatot, mint egykor a szervesklór-tartalmú rovarölő szerek, vagy az intenzív mezőgazdaság, eddig azonban nem vizsgálták a sok szélkerékkel működő, hatalmas szélfarmokat. Valójában még azt sem tudták eldönteni, hogy melyik a jobb: néhány nagy szélturbina, vagy sok kisebb.
Magyarországon nem a tengerpartok, hanem a vizes élőhelyek, illetve a forgalmas madárvonulási útvonalak közelében kényszerülnek a leggyakrabban “területi kompromisszumra” a szélerőmű-építők. Ez a gyakorlatban általában azt jelenti, hogy néhány kilométerrel arrébb kell kijelölniük a beruházás helyszínét. A forgó lapátok elsősorban az éjszaka repülő fajokra jelentenek veszélyt. A Természetvédelmi Hivatal csatolt térképén feltüntették azokat a helyeket, ahol nagy valószínűséggel nem járulnak hozzá a szélkeréképítéshez.
