Széleskörű környezeti nevelés folyik egy budapesti ökoiskolában.
A budapesti Kelenföldi pályaudvar közelében található Bethlen Gábor Általános Iskola és Újreál Gimnázium 2008 óta ökoiskola. Környezeti nevelésben érdekelt oktatói március 24-én egy szakmai délutánon mutatták be pedagógustársaiknak ilyen irányú tevékenységüket.
A Bethlenben 6 + 6 éves rendszerben folyik az oktatás. Bakóné Huba Magdolna ebből a vertikumból a legkisebbek környezettudatosságának kialakításával foglalkozik. Elmondása szerint ez a korosztály még romlatlan, és tud lelkesedni. A környezeti nevelés „eredményessége nem most mutatkozik meg, de bízni kell” – mondta a tanítónő, akinek a diákjai már a második osztályban találkoznak a szelektív hulladékgyűjtéssel. Oktatásuk során szóba kerül a víz is: a víz világnapjára a képen látható házikót csinálták a gyerekek, ezen szemléltetik a háztartás különböző tevékenységeinek vízfogyasztását.
Madár- és medvehagyma-barát kert
Az iskola sikerrel pályázott egy zöld tankert kialakítására, így az udvaron létre tudtak hozni egy sziklakertet. Ősszel medvehagymát ültettek közösen a gyerekek – óriási élmény volt nekik, hogy a növények tavasszal kibújtak a földből. Ültettek fűszer-és gyógynövényeket is, és tervezik egy komposztkeret felállítását is. A gyerekek az avar összegereblyézésében és a kert megtisztításában is segítettek.
Az intézmény 2009 őszén csatlakozott a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Madárbarát Kert programjához, melynek keretében etetőket és odúkat helyeztek ki az udvaron és néhány ablakba. A téli etetés időszaka alatt minden napra be van osztva, hogy melyik osztály ellenőrzi az etetőt. A- és B-odú, denevérodú és fecske-műfészek került az udvarra, a toronyba pedig vörösvércse-költőláda. Az A- és B odúkba kékcinkéket, mezei és házi verebeket, házi rozsdafarkúakat, esetleg mókusokat és seregélyeket várnak. A biológia-szertár ablakában egy kuvik-költőláda is helyet kapott, bár nem valószínű, hogy a városban lévő iskola udvarára egy kuvik költözne. A gyerekek rendszeresen figyelik a madarakat, és a gyűjtött információkat elküldik az MME-nek.
A szemét is érték
Fontos szemléletformáló eszköz a szelektív hulladékgyűjtés, melynek fő szervezője Dunayné Limbek Andrea. A cél, hogy a gyerekek szokjanak hozzá a különválogatáshoz. A használt elemek gyűjtését az önkormányzat szervezi, az iskola elsősorban a PET-palackok gyűjtésével foglalkozik – ehhez minden osztályban van egy gyűjtő. Dunayné Limbek Andrea minden héten gyerekcsoportot szervez, amely végigjárja az iskolát, kiüríti a gyűjtőket és összetapossa a palackokat. A gépi összenyomás ugyanis nagyon lassú – sok gyerek szimultán taposása jóval hatékonyabb. Sajnos a gyűjtőkbe a palackok közé mintegy 10% egyéb hulladék is kerül. Az iskola szerződött egy vállalkozóval, aki fizet azért, hogy elviheti a hulladékot. A kupakokat külön gyűjtik, különböző jótékonysági akciókban vesznek részt velük. A tanárnő arra bíztatja a szülőket a szülői értekezleten, hogy küldjék be gyermekükkel a palackokat. Papírgyűjtés is folyik kampányszerűen, illetve a tanáriban állandó gyűjtő található.
Iskolások az erdőben
Az iskola egy másik munkatársa, Hajda Zoltánné elmondása szerint a felső hat osztályban terepgyakorlatokra, míg az alsó hatban erdei iskolába viszik a gyerekeket, ez utóbbit immár tizennégy éve. Az erdei iskola egy élménypedagógiai módszer, ahol a hangsúly az együttes munkán és felfedezésen van. Szoros kapcsolata van a környezetismerettel – a gyerek egészen másként jegyzi meg a tananyagot, ha felmásznak a Regőci vár tetejére, és onnan nézik meg a hegycsúcsot, hegylábat, völgyet, stb. A programot, amely a rajzhoz, az olvasáshoz, az énekléshez is kapcsolódik, komplexen szervezik meg – ez nagy körültekintést igényel. Voltak már Szőlősgyörökön, a Balatonboglári Borgazdaság (BB) gyümölcslékészítő üzemében, a Parádi üveggyárban, a Hollóházi porcelángyárban, Mátrafüreden, Tatán, Majkon, Bábolnán, a Füzéri várban, Kékestetőn. Nagy jelentősége van a közös játékoknak, sportoknak, sportversenyeknek. „Pénz miatt gyereket még nem hagytunk otthon” – jelentette ki a pedagógus. A szervezéssel sok idő telik el, egészen a helyszín kiválasztásától a programok megszervezésén át a szülök elérhetőségének beszerzéséig.
A 8., 9. és 10. évfolyamosok számára minden tanévben a biológia tantárgyhoz kapcsolódó terepgyakorlatot szerveznek. A cél, hogy kézzelfoghatóvá tegyék az órán tanultakat, és a diákok belekóstoljanak a természet-közeli életbe. A nyolcadik osztályosokat Bugacra szokták vinni májusban, két és fél napos kirándulásra. A programban szerepel egy éjszakai túra, a homoki gyep, az ősborókás, és egy alternatív energiát használó tanya megtekintése. A kilencedikesek számára a Pangea Egyesület pénzesgyőri központjába szervezett kiránduláson hegyi kaszálót, patakmenti magaskóróst és útszéli gyomtársulást is megnéznek. A 10. évfolyamot a Börzsönybe szokták vinni a tanárok, ahol szintén sor kerül egy éjszakai túrára, továbbá egy patak kémiai és biológiai tulajdonságait is megvizsgálják A terepgyakorlatok mindig a szállás kitakarításával zárulnak.
Szerencsy Nóra tanárnő szervezi a „Zöld zokni” túraszakkört, melynek keretében minden hónapban egy-egy egész napos kirándulásra kerül sor. Voltak a Rám-szakadékban, a hortobágyi Górés tanyán, a Budai-hegységben található Mackó-barlangban, a mátrai Tarjánka-szurdokban, a Kőrös-Maros Nemzeti Parkban Dévaványán és Kardoskúton, illetve a Holdvilág-árokban. Túráik során találkoztak darvakkal, túzokokkal, emberek gyógyította ragadozó madarakkal és darazsakkal.
Témahónap a Víz és a Föld Napja között
Gál Ildikó tanárnő ötlete mentén évente március 22. és április 22. között tematikus hónapot rendeznek. Ilyenkor az iskola oktatói egy-egy híres embert helyeznek középpontba, akinek a munkásságát több tantárgyba is be lehet illeszteni. A hónap alatt kijelölnek bizonyos napokat, például a péntekeket, amikor az adott híres emberrel foglalkoznak. A gyerekeknek témanaplót kell vezetniük ezeken a napokon. A résztvevő tanárok az alkalomra pólókat díszítenek a témához illően. Foglalkoztak Albert Schweitzer filozófus, művész, biológus és orvos, Kós Károly polihisztor és Friedensreich Hundertwasser festő, grafikus, építész és világcsavargó munkásságával.
Madárdal az iskolában
Szerencsy Nóra és Gál Ildikó kezdeményezésére minden szerdán madárdal szól az iskolában csengő helyett. Havonta változik, hogy milyen madár hangját lehet hallani a hangszórókból: volt már többek között zöld küllő, fekete rigó, búbos banka és sárgarigó. A hónap madaráról a tanárok külön beszélnek a diákoknak, és a madár a faliújságon is bemutatásra kerül.
