Madárritkaságok – köztük sarki partfutók, sárjárók – tűntek fel Szeged környékén. A jelenség oka az lehet, hogy a nagy nyári szárazságában az Alföld természetes szikes tavai eltűntek, így a vízi madaraknak Csongrád megye halastavai nyújtanak menedéket – mondta el az MTI-nek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület megyei csoportjának szakembere.
Az utóbbi hetekben a lilefélékhez tartozó 28 fajt észleltek Csongrád megyében, köztük jó néhány ritkaságot – ismertette Kókai Károly, elsőként a sarki partfutót említve. Ebből a zömök, közel galamb nagyságú madárból négy egyedet figyeltek meg a szegedi Fertő halastavain – tette hozzá, s megjegyezte: a sarki partfutó az északi tundrák madara, tengerparti vonuló, a szárazföld belsejébe ritkán jut el. A verébnél alig nagyobb, csíkos fejmintázatú sárjáróból a Fertőn négy, a Csaj-tavon egy példány pihent meg, útban a Fekete- és a Kaszpi-tenger partjai felé. E madár északi költőhelyéről telelőhelyére a szárazföld felett is vonul, s bár nem kimondottan tengerparti vonuló, mégis ritkán látják a szeged környéki madármegfigyelők.
Kókai Károly kitért arra is, hogy a fehér gólyák jelentős része már elvonult délkeleti irányba, a fekete gólyák vonulása azonban most indul: tizenhét példányt láttak a szegedi Fertő halastavain, nyolcat a Csanádi pusztákon. Ezek a számok egyelőre elmaradnak a tavalyi év kiemelkedő vonulási adataitól. A ragadozó madarak kóborlása is elkezdődött. A Körös-Maros Nemzeti Park kezelésében lévő Csanádi pusztákon egy parlagi sast és egy kígyászölyvöt figyeltek meg.
2003. szeptember 9.
