Helyi lakosok már előre félnek a tatabányai Turul szobor alatti sziklafalon épülő fix drótköteles sziklamászó pályáktól, pedig az építést még be sem fejezték. Az index olvasója lekapart szikláról, zuhanó kövekről számolt be. A kivitelező cáfolja a brutalitást, és kiemeli: a fokozottan védett területen a megfelelő természetvédelmi engedélyek alapján jártak el.
Tatabányán épül brutális módszerekkel, több, úgynevezett via ferrata (vasalt mászóút), írta az index olvasója, aki levelében azt kifogásolta, hogy nem egyeztettek velük a 15 millió forintos beruházásról. Véleménye szerint az egész úgy néz ki, hogy néhány hegymászószerűség leirtja a növényzetet, lekaparja a követ és a földet a sziklákról, a kövek egészen az aszfalt útig zuhannak, kontroll nélkül, ahol autók és emberek járnak.
Az olvasó nem érti, hogy lehetett a védett, Natura 2000-es területet átalakítani. Mint írja, inkább a Turul szobor előtti lánckorlátot kellene megerősíteni, ahol nemrég lezuhant egy nő. Ehelyett az önkormányzat inkább egy még veszélyesebb kalandparkot finanszíroz, adófizetői pénzekből, fejezi be a levelét.
A lap megkereste Kovács Tamást, a pálya kiépítőjét, aki elmondta, hogy a via ferrata nem brutális módszerekkel épített mászóút. Összesen több mint 500 méternyi út várja majd a vállalkozó kedvűeket, ami európai szinten is a középmezőny tetejére teszi a mászóhelyet. Közölte, hogy több mint harminc éve kezdte a sziklamászást, több mint 200 utat épített már Magyarországon. A Turul hegyoldalon az elmúlt húsz évben nem kalandparképítéséről álmodozott, hanem mászóutakat épített (nem drótköteles via ferrátát, hanem sima sziklamászóutat, a 60 útból 40-et). A projektben részt vevő sziklamászók a hazai mászóiskolák harmadát építették ki, ezen kívül a legjelentősebb első megmászásokat teljesítették külföldön.
Hozzátette, hogy a kivitelezésben részt vevő Kovács Tamás, Kovács Attila, Babcsán Gábor, Tiboldi András, Pál Vince, Suhajda Szilárd a legnagyobb rosszindulattal sem nevezhető „hegymászószerűségnek”. Fontos szerepet játszottak a hazai sportmászás létrehozásában, a mászóiskolák kiépítésében és a magashegyi mászásban egészen a legutóbbi 8000-es csúcs megmászásáig.
Folytatás az indexen >>>