Formálódik a kutatás-fejlesztési koncepció a környezetvédelemben
Bár az elmúlt egy évtizedben sikerült eredményt felmutatni a környezet- és természetvédelem egyes területein a kutatásfejlesztésben, lemaradásunk a fejlett országokhoz viszonyítva még mindig számottevő. Ezt mutatja – egyebek mellett -, hogy míg nálunk e területen az egy főre jutó k+f ráfordítás 900 forint, ami a GDP 0,06 százaléka, addig ez az EU-országokban közel hatszoros. A fejlesztések irányát határozza meg a Környezetvédelmi Minisztériumban jelenleg is formálódó kutatás-fejlesztési koncepció, amely várhatóan még az idén hatályba lép.
Bár az elmúlt egy évtizedben jelentős előrelépés történt a környezetvédelem k+f tevékenységében, az e téren mutatkozó lemaradásunk még mindig jelentós. A Környezetvédelmi Minisztériumban (KöM) elkészült értékelés szerint ennek egyik mutatószáma az, hogy nálunk 10 ezer lakosra 3 kutató-fejlesztő jut, ami kevesebb, mint a fele a fejlett országokban lévőknek. Ezen belül a kutatói és felsőoktatói gárda elöregedése a szembeötlő, ami néhány területen már-már aggasztó.
A lemaradás azonban nem egyforma, hiszen több területen, így a vizek védelmében, a hulladékgazdálkodásban a helyzet elfogadható, ugyanakkor – más területek mellett – az ökológiában, a légszennyezés-csökkentéssel, valamint az épített környezet védelmével foglalkozó intézményeknél a kapacitás elégtelen. Lemaradásunk a vállalati kutatóhelyek alacsony számában is megmutatkozik, hiszen a cégek csupán t0 százaléka rendelkezik kutatórészleggel, amely az OECD-mércével mérve alacsony. A vállalati körben a szemléletváltás szükségességére is rámutat a főhatóság értékelése, hiszen míg a nagyvállalatok többsége e szempontokat jobban figyelembe veszi, addig a kisebb cégek jellemzően a lemaradók közésorolhatók.
A GDP-n belül a k+f-re fordított arány 1991-ben hirtelen, majd utána évenként fokozatosan csökkent. E tendencia 1997-ben megállt, ám érdemi változás csupán az utóbbi időben történt. Az egy főre jutó környezetvédelmi k+f ráfordítás a GDP 0,06 százaléka, azaz 900 forint, ami az EU-országok átlagának mintegy egyhatod része. Pozitív előrelépést a 2001. év hozott, hiszen ekkor a környezetvédelem egyes szakterületeire kiírt pályázatokon amelyet az Oktatási Minisztérium nemzeti kutatás-fejlesztési programja hirdetett meg – 4,171 milliárd forintot ítéltek oda a 2001-2004 közötti évek zajló programokra. Az oktatási és a környezetvédelmi tárcák által közösen kiírt környezetvédelmi műszaki fejlesztési pályázat tavaly egymilliárd forinttal rendelkezett, míg az idén a felosztható keret 1,2 milliárdra emelkedett. A forrásokat növelik a KöM által 1998-tól beindított országos környezettudományi pályázatok is, amelyek egyre sikeresebbek.
A finanszírozás területén előrelépésnek tekinthető, hogy a hazai forrásokat kiegészítik az EU-, a NATO- és a PHARE-támogatások. Ezek igénybevételénél csupán az önrész mértéke jelent akadályt, ugyanis ha nő a hazai forrás, akkor e nemzetközi támogatások is emelkedhetnek. Az idei évre kitűzött cél, hogy az országos k+f ráfordítás elérje a GDP 1,5 százalékát, amelyből kívánatos, hogy a vállalati részesedés 50 százalék körül alakuljon. E tendenciákat figyelembe véve arra lehet számítani, hogy középtávon évente a környezetvédelemre fordítható összeg elérheti a 18 milliárd forintot.
A környezet- és természetvédelem kutatás-fejlesztési koncepciójának tervezete 11 tematikus prioritást és öt ágazati prioritást határoz meg.
A tematikus prioritásokon belül is fontos a szemléletformálás, amelynek egyik ága az üzleti szféra környezetorientált magatartásának erősítése. A fejlett országok tapasztalatai szerint ez nem csupán jogi kényszer, hanem piaci érdek hatására erősödik. Ennek felismerését úgynevezett rásegítő eszközökkel lehet elősegíteni. E körbe tartozik a környezettudatos fogyasztói magatartás modelljének kidolgozása. Vizsgálni kell azt, hogy a termelésben, termékfejlesztésben például az energia- és nyersanyag-felhasználásban -, az árképzésben, az értékesítési és disztribúciós döntésekben, a kommunikációs magatartásban a környezettudatosság milyen új formákban jelenhet meg.
A kutatási területek között egy másik, szinte az egész világot foglalkoztató terület a globális klímaváltozás hatásainak vizsgálata. Magyarországon ezen belül azt vizsgálják, e jelenség milyen hatással van, illetve lesz a természeti környezetre, az erőforrásokra, a mezőgazdasági termelésre, illetve az energiafelhasználásra. Ez jelenti az éghajlatváltozások szempontjából fontos üvegház hatású gázok, így a szén-dioxid légköri koncentrációjának nyomon követését, az emberi tevékenységből eredő források feltárását, a bioszféra és a légkör anyagcseréjének pontos leírását és modellezését. A kutatások másik célja a növekvő szén-dioxidkoncentráció növényzetre gyakorolt hatásainak felmérése. Az eddigi vizsgálatok arra figyelmeztetnek, hogy a szén-dioxid-szint megduplázódása esetén alapvetően megváltozna a természetes növényzet összetétele, megnövekszik a kultúrnövények lombozatának felszíne és párologtatása, ami a már mais aszályos területeken okozhat súlyos problémákat.
A globális változásokat okozó légköri gázokon kívül számos szennyezőanyag fejti ki káros hatását. Ebbe a csoportba tartoznak a kén- nitrogén-oxidok, szerves vegyületek, amelyek légköri oxidációja jelentós szerepet játszik a savas esők, illetve a szmog jelenségének kialakulásában. A magyar kutatók ezért nagy figyelmet szentelnek az említett anyagok forrásainak, légköri terjedésének és átalakulásának tanulmányozására.
Magyarország legfontosabb, teltételesen megújuló természeti erőforrása a talaj, amelynek észszerű hasznosítása, védelme, állagának megőrzése nemcsak környezetvédelmi, hanem össztársadalmi érdek is. Ezért e területen is többirányú kutatás folyik, illetve a következő évek egyik legfontosabb feladata lesz a talaj környezeti érzékenységének vizsgálata.
A hulladékok káros hatása elleni védelem nem csak Magyarország, hanem minden fejlett ország közös gondja. Nálunk évente -közel 100 millió tonna hulladék keletkezik, amelynek mintegy 4-5 százaléka számít veszélyes hulladéknak. Ezért ennek kezelése igen fontos feladat. E témakörben kiemelt feladat a vegyipar, a gépipar és az élelmiszeripar hulladékcsökkentését szolgáló kutatások támogatása, illetve az, hogy a hulladékokat másodnyersanyagként lehessen hasznosítani. E kutatósokon belül súlyponti kérdés az egyes hulladék-összetevők szelektív gyűjtéséhez, hasznosításához szükséges eszközök, berendezések kifejlesztése. Ezen belül is kiemelten kell kezelni a csomagolóeszközök, a számítástechnikai. elektronikai hulladékok, berendezések, a közlekedési eszközök, a gépkocsironcsok, a gumiabroncsok, a háztartási készülékek, hűtőberendezések másodhasznosításának kérdését.
Az ágazati kutatások kiemelt területe a fenntartható energiagazdálkodás, hiszen környezeti szempontból az energetika fokozott prioritású ágazat. A fenntartható energiagazdálkodás leegyszerűsítve a meglévő készletekkel való szigorú és következetes takarékoskodást, valamint a megújuló energiaforrások minél szélesebb körű használatát jelenti. Ez annál is inkább fontos, mert a magyar gazdaság 2,5-szőr több energiát használ fel egységnyi GDP előállításához, mint az EU országai, s ennek. az energiamennyiségnek mintegy 70 százalékát importból fedezzük. Éppen ezért e területen elengedhetetlen az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságát növelő technológiák fejlesztése, hazai adaptációja, a környezetkímélő energiatermelést elősegítő kutatások, fejlesztések támogatása. Emellett hasonlóképpen kell foglalkozni az úgynevezett megújuló energiák – a nap, a szél, a víz, a biomassza – újszerű alkalmazását elősegítő technológiák fejlesztésével, valamint azzal, hogy ezeket milyen módon lehet integrálni a már meglévő rendszerekbe.
A kiemelt kutatási területek közé tartozik a közlekedéshez kapcsolódó környezetvédelmi kutatások támogatása, a környezetkímélő közlekedési rendszerek fejlesztése, illetve a környezetbarát közlekedési módok – tömegközlekedés, kombinált szállítás, kerékpáros közlekedés – terjesztése. Hasonlóképpen fontos egyebek mellett – a járművek légszennyezőanyag-kibocsátásának vizsgálata, a zajellenőrző rendszerek fejlesztése, a gépjármúüzemanyagok minőségi fejlesztése, a katalizátorok felülvizsgálatára alkalmas ellenőrzési módszerek kidolgozása.
Kiemelt környezet- és természetvédelmi feladatok:
Tematikus területek
• Szemléletformálás, környezeti nevelés, társadalmi aktivitás fokozása
• A környezet állapotának, állapotváltozásának és terhelhetőségének kutatása
• A természet élő és élettelen értékeinek védelme
• Globális klímaváltozás kutatása
• Regionális és lokális légköri folyamatok, légszennyezés-terjedési modellek kutatása, levegőtisztaság-védelem
• Felszíni és felszín alatti vizek védelme
• Talajvédelem
• Hulladékok káros hatása elleni védelem megalapozása
• A környezet és egészség kapcsolatának vizsgálata, megelőzés
• Környezetbiztonság, katasztrófavédelem, kármentesítés
• Környezet-gazdaságtani, környezetjogi kutatások
Ágazati területek
• A fenntartható fejlődés magyarországi stratégiájának és mutatószámainak kidolgozása
• Fenntartható energiagazdálkodás
• Települési környezetminőség és fenntartható építés
• Környezetkímélő fenntartható közlekedés
• Fenntartható mezőgazdaság
LÁZÁR ILDIKÓ 2002-04-25
