A helikopterek először Veszprém megyében kezdték meg a gyapjaslepkék hernyói elleni védekezést. A vegyszerek csak bizonyos fejlődési stádiumban lévő rovarokra veszélyesek, alkalmazásuk feltétele, hogy használatuk a lombfakadás után történjen.
A korai rügyfakadás miatt a védekezést először a bükkfaerdőkben kezdték meg. A gyapjaslepke petecsomóit az ország erdővel borított területének 15 százalékán jelezték. Mivel a szél a hernyókat a kelés helyétől messzire, több tíz kilométerre is elviheti, a szakemberek a 280 ezer hektár jelenlegi fertőzött terület két-háromszorosán is számítanak a gyapjaslepke hernyóinak megjelenésére. Az idei védekezésre a költségvetés 450 millió forint van. Az állami költségvetési támogatás és az erdőgazdálkodók hozzájárulása lehetővé teszi, hogy a szakértők által meghatározott területeken a vegyszeres védekezést mintegy 46 ezer hektáron végezzék el. Az erdőterületeken a megelőzést célzó védekezést a gazdálkodók 50 százalékos anyagi hozzájárulása mellett teszik meg, míg a lakosság megóvása érdekében a lakóterületekhez közeli erdőkben a kármentesítést 100 százalékosan állami támogatás mellett végzik. A lakott területek belterületi védelmére ugyancsak 100 százalékos állami támogatás jár.
közellenségA szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy azokban az erdőkben, ahol a gyapjaslepke hernyója kikelése után a korábban kikelt generációk tarrágása vagy a lombfakadás késése miatt nem talál táplálékot, a szél útján hernyófonala segítségével több tíz kilométerre is eljuthat. Így ott is megjelenhetnek a hernyók, ahol petecsomókat korábban nem is észleltek. Ezért a leggondosabban megszervezett és végrehajtott védekezés esetén is számítani lehet a hernyók megjelenésére a korábban nem fertőzött területeken, akár a községekben, akár a városok belterületén is. A hernyóval való emberi érintkezés nem okoz allergiás tünetet, egyéni érzékenység esetén azonban jelentkezhet ilyen, akkor javasolt orvoshoz fordulni.
A szakértők szerint az elkövetkező napok időjárása számottevően befolyásolhatja a hernyók elterjedését és az ellenük való védekezést is. A hernyók lelegelik a fák leveleit, és emiatt csökken a fák növekedése, egyes fák ki is pusztulhatnak és úgynevezett foltos pusztulás következhet be az erdőben. A gyapjaslepke a Kárpát-medencében őshonos kártevő hat-nyolc évenként természetes ritmusban szaporodik el Magyarországon. A jelenlegi jelentős előfordulást a szakember azzal magyarázta, hogy a hernyók számára kedvező volt az időjárás.
