A pozitív végső agrárminiszteri döntés esetében életbe lépő irányelv értelmében az EU területét három zónára osztanák fel, és az azonos zónába tartozó államok kölcsönösen elismernék a szerekre kiadott engedélyeket. A felszólaló magyar képviselők ezt nem támogatták.
Tabajdi Csaba (MSZP) szerint a zónarendszer mesterséges és ellentétes az Európai Unió szubszidiaritási elvével, nem teszi lehetővé a rugalmas reagálást. Megnő majd a kockázatok mértéke, a rezisztencia veszélye, nőnek a termelési költségek, és az unión kívüli államok termékeit sem lehet majd ellenőrizni – vélte.
Olajos Péter (MDF) kiemelte: – Nem kell növényvédelmi szakértőnek lenni ahhoz, hogy az ember elborzadjon, ha arra gondol, hogy Magyarország például egy zónába kerülne az időjárási és mezőgazdasági termelés szempontjából igencsak különböző Írországgal. Ő is jelezte, hogy “gondot lát” az unión kívüli országokból érkező anyagok ellenőrzésével kapcsolatban.
Az EP úgy határozott, lehetőséget kell adni arra, hogy egy tagállam a saját területén történő engedélyezést szigorítsa, vagy éppen megtagadja abban az esetben, ha azt a területére jellemző sajátos mezőgazdasági körülmények, illetve az ott lakók vagy a környezet védelme indokolja. Emellett azokban az esetekben, amikor a növénytermesztést vagy az ökoszisztémát veszély fenyegeti, és ez a veszély csak olyan növényvédő szerrel védhető ki, amely egyébként nem felel meg az előírásoknak, lehetővé kell tenni a szer engedélyeztetését, de csak ideiglenesen és legfeljebb öt évre.
Az új szabályozás szerint a növényvédőszerekben megengedett hatóanyagok listáját uniós szinten, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság bevonásával állítják majd össze. Ennek a listának az alapján a tagállamok döntik el, mely szerek forgalomba hozatalát engedélyezik. Ezt saját nemzeti döntés alapján tehetik meg, vagy az úgynevezett kölcsönös elismerés elve alapján. A legtöbb hatóanyag használatát 10 évre lehet majd engedélyeztetni, bár az alacsony kockázatúak 15 évre szóló engedélyt is kaphatnak. A rákkeltő, a mutagén, a reprodukciót károsító, valamint az endokrin-zavarokat okozó, a “nem lebomló, biológiailag felhalmozódó és mérgező”, illetve “a biológiailag nagyon felhalmozódó és tartósan nem lebomló” kategóriába tartozó kémiai anyagokat az új szabályozás lényegében betiltja. A veszélyes anyagokat tartalmazó növényvédőszereket helyettesíteni kell biztonságosabb készítményekkel, ha elérhetőek ilyenek szól a jogszabály. Az EP szerint ennek határidejét öt évről három évre kell csökkenteni.
Az új szabályozás mindazonáltal csak fokozatosan írja felül a most érvényben lévő – egy 1991-es uniós irányelvben meghatározott – előírásokat. A jelenleg engedélyezett növényvédőszerek és összetevők mindaddig a piacon maradhatnak, amíg engedélyezésük időtartama le nem jár, és csak ezt követően kell őket újra bevizsgáltatni. Az új jogszabály egyébként becslések szerint mintegy 22 rendkívül ártalmas összetevőt fog betiltani, szemben az 1991-es irányelvvel, amely mintegy 400 hatóanyagot tiltott be.
Az Európai Bizottság új irányelvtervezet dolgozott ki a növényvédőszerektől való függőség, az egészségre és környezetre gyakorolt hatásuk csökkentése, valamint az alternatív, nem vegyi módszerek támogatása érdekében is. Eszerint a tagállamoknak a peszticidek használatának csökkentésére nemzeti cselekvési terveket kell majd kidolgozniuk – mennyiségi célkitűzésekkel és menetrendekkel együtt.
A termőföldek levegőből történő permetezése az új szabályozás szerint – kevés kivétellel – tilos lesz. Közparkokban, sportpályákon, szabadidőparkokban, iskolaudvarokon, játszótereken és a közegészségügyi intézetek közelében, valamint a Natura 2000 uniós természetvédelmi hálózat által védett területeken csak minimális mértékben, vagy egyáltalán nem lehet majd növényvédő szereket használni. A tagállamoknak védeniük kell a vízfolyásokat és az ivóvizet is.
Kapcsolódó anyagok:
