A nemrégiben zárult szavazás győztese a fehér tündérrózsa lett, így 2024-ben ez a faj viseli e megtisztelő címet. A kezdeményezés célja, hogy a nagyközönség jobban megismerje a hazánkban élő ritka, vagy ritkulóban levő növényfajokat, a védelmüket, és a hozzájuk kötődő problémákat.
A mostani alkalommal a netes szavazás résztvevőinek 47%-a szavazott a fehér tündérrózsára (Nymphaea alba), míg a szavazók 33%-a voksolt a vízi rucaörömre (Salvinia natans), a mocsári aggófűre (Senecio paludosus) pedig 20%-nyi szavazat érkezett. Ezúttal a szavazásra jelölt fajok vízi, illetve vízközeli élőhelyekhez kötődtek, így megtalálhatók álló- és lassú folyású vizekben, mocsarakban, árterekben és nedves réteken egyaránt.
A fajokra a Vadonlesők Közössége Természetvédelmi Egyesület honlapján lehetett szavazni az egyesület együttműködő partnerének, a Magyar Biológiai Társaság támogatásával.
A Magyarországon 2011-ben indult Év Vadvirága mozgalom keretében minden évben kiválasztanak egy figyelemre érdemes növényt. Az elmúlt években az így bemutatott fajok megismertetésén keresztül a természetvédelem és a vadon élő növények iránt érdeklődő emberek sokasága érezte magáénak ezek megőrzésének fontosságát, és vett részt az adott Év Vadvirágához kapcsolódó eseményeken, programokon.
A fehér tündérrózsa hazánk úszóhínár társulásainak jellegzetes tagja. Elsősorban iszapos talajú tavakban, holtmedrekben fordul elő, de lassan folyó vizekben is megjelenik. Vastag gyöktörzsével az aljzatban gyökerezik, levelei és virágai akár 3-4 méter mély vízből kinőve a víz felszínén úsznak. Levelei 15-30 centiméter átmérőjűek, fényes zöldek, kerekdedek, tojásdadok, válluk mélyen bemetszett, szélük ép. Virágait 4(5) zöld csészelevél és 15-25 fehér sziromlevél alkotja, a virágok megporzás után a víz alá buknak. Júniustól szeptemberig virágzik.
Hazánkban leggyakrabban a Tisza és a Dráva völgyében, a Kisalföldön találkozhatunk vele, illetve elszórtan, a Középhegység kivételével az ország nagy részén előfordul. Európában általánosan elterjedt, csak az Ibériai-félszigeten és Észak-Európában ritka, Észak-Afrikában és kelet felé Közép-Ázsiáig vannak előfordulásai.
A tündérrózsákat a világ minden részén a megtisztulás és újjászületés szimbólumának tartják. Tudományos nemzetségneve a görög mitológiából származik, a Herkulesért meghalt féltékeny nimfáról kapta. A magyar tündérrózsa név pedig költői hasonlat: virágai a víz felszínén lebegő tündérekhez hasonlók.
Vizes élőhelyeink általános leromlása, eltűnése, eutrofizációja veszélyezteti, gyakran hibridizál más tündérrózsa fajokkal. Melegvízű tavakban, csatornákban több tündérrózsafaj is meghonosodott, például a vörös és kék, valamint a nílusi tündérrózsa.
Helyenként a gyöktörzsét és magjait is fogyasztották, valamint gyógynövényként használták. Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.
Az Év Vadvirága címet elnyerte már többek között a csodaszép leánykökörcsin, a kedves kikeleti hóvirág és az impozáns szibériai nőszirom is, de rajtuk kívül még számos látványos, vagy éppen rejtőzködően apró vadvirágunk várja, hogy felfedezze a nagyközönség.
2024-ben
az Év Gombája a szürke galóca (Amanita excelsa),
az Év Fája a bükk (Fagus silvatica),
az Év Rovara a sisakos sáska (Acrida ungarica),
az Év Lepkéje a közönséges medvelepke (Arctia caja),
az Év Hala a réticsík (Misgurnus fossilis),
az Év Hüllője a kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius),
az Év Madara a kerecsensólyom (Falco cherrug) és
az Év Ősmaradványa a gyapjas mamut (Mammuthus primigenius).
Az Év Emlősének, az Év Gyógynövényének és az Év Beporzójának bejelentése a közeljövőben várható.
Nyitókép: Dr. Takács András Attila
