Mikorra valósul meg a reptéri vasút terve? – tette fel Ungár Péter LMP-s képviselő a kérdést írásban az innovációs és technológiai miniszternek. Uniós forrásból épülne. 2021 után kezdődhetne meg a munka.Palkovics László nevében Schanda Tamás, a tárca államtitkára válaszolt – írta a hvg.hu. Az államtitkári válaszdokumentumból kiderül, hogy a tervek már elkészültek, és a megvalósításhoz szükséges engedélyek is megvannak.
A jelentős költségigényű beruházás a kormány későbbi döntésének függvényében a 2021 és 2027 között rendelkezésre álló európai uniós közlekedésfejlesztési forrásokból valósulhat meg.
Schanda azt is írja, hogy mivel a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér forgalma 2010-hez képest megkétszereződött, a légikikötő tavaly már több mint 16 millió utast szolgált ki. Az egyre növekvő utasszám megköveteli, hogy a repülőtér és a főváros között gyors, kényelmes és környezetbarát összeköttetés épüljön ki.
Az eredeti terv 2016-ban készült el, eszerint a MÁV üzemeltetné a vasutat. E verzió szerint a vonatok a Nyugati pályaudvarról indulnának, és a már meglévő vasútvonalon haladnának Kőbánya-Kispestig, utána pedig épülne egy leágazás. A sínek a reptérről tovább haladnának, Monor előtt térnének vissza a fővonalra. Ennek a verziónak az lenne az előnye, hogy nemcsak Budapestről, hanem az ország szinte egész keleti feléről is átszállás nélkül elérhető lenne a ferihegyi reptér vasúton.
A lap korábbi cikkében arról írt, hogy a kínai állami tulajdonú CRRC is bejelentkezett, hogy vasutat építsen a Liszt Ferenc repülőtér és a budapesti belváros között. A saját pályán haladó vonalat a kínaiak egy 2017-es terv szerint saját finanszírozásból is építenék, és 30 évig maguk is üzemeltetnék. E szerint az elképzelés szerint a vonatok a Keletiből indulnának, és csak Kőbánya-Kispesten állnának meg. A jegyár egy útra több mint 3000 forint lenne.
