Méltatta Strasbourgban, az Európai Parlamentben Olajos Péter (MDF) magyar képviselő, hogy a bányászati hulladékokról szóló, szavai szerint mérföldkőnek számító uniós irányelv a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, míg Hegyi Gyula (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy az új uniós jogszabály alapján Románia eredeti formájában már nem építheti meg a Verespatakra tervezett aranybányát.
A szocialista képviselő szintén kiemelte a megelőzés jelentőségét. Néppárti társa szerint “ez a jövő biztonságossá tételében, az emberi hanyagság okozta környezeti katasztrófák elkerülésénél mindig kulcskérdés.” Plenáris ülésén az EP immár harmadik olvasatban tárgyalta az irányelvet, amelyről a két uniós intézmény, a parlament és a tagországok kormányait képviselő tanács a közelmúltban újabb egyeztető tárgyalásokat folytatott. Mindkét szervnek még jóvá kell hagynia a szöveget. Az irányelv tervezetével az után állt elő az Európai Bizottság, hogy 2000-ben a romániai nagybányai szerencsétlenséget követően 120 tonnányi cianid került több erdélyi és magyarországi folyóba. A jogszabály célja az ehhez (illetve a korábbi spanyolországi, olaszországi, illetve nagy-britanniai katasztrófákhoz) hasonló esetek kiküszöbölése.
Becslések szerint az EU-ban évente keletkező mintegy 400 millió tonna hulladék 29 százaléka a bányászatból származik. A magyar képviselők már a korábbi olvasatoknál méltatták a jogszabály tervét. Hegyi akkor azt is hangsúlyozta, a jogszabály reményei szerint garanciát nyújt az ellen, hogy az aranybányák cianid szennyezése bármely európai uniós tagállamban vagy tagjelölt országban környezeti károsodást okozzon, és hangoztatta annak fontosságát, hogy a szabályozás a közösségi joganyag része kell, hogy legyen. Most kiemelte, hogy a svéd jelentéstevő, Jonas Sjöstedt járt a szennyezés helyszínén, elemezte a tényeket, meghallgatta a szemtanúkat, a szakértőket, azután készítette el magas színvonalú jelentését.
Olajos Péter tegnap – beszédének az MTI-hez eljuttatott szövege szerint – úgy vélte, “nemzetközi értelemben is úttörő és mérföldkőnek számító szabályozást sikerült megalkotnunk”. A néppárti magyar képviselő kijelentette: “Magyarország nevében külön köszönöm, hogy … elértük, hogy a csatlakozó Románia és Bulgária nem kér átmeneti mentességet a direktíva bevezetése alól, amit csatolt nyilatkozatuk bizonyít”. “A Keleti-Kárpátok rengeteg kincset rejt. Kibányászásuk a térség fejlődésének fontos gazdasági alapja. Ez azonban csak fenntartható, a környezet- és a természet érdekeit maximálisan figyelembe vevő módon történhet. Ez a direktíva erről szól, ezt segíti elő” – hangoztatta Olajos.
A bányászati vállalkozásoktól az irányelvben megkövetelt pénzügyi garanciáknak a jövőben ki kell terjedniük az elsődleges hulladékkezelésen túl az érintett területek rehabilitálásának költségeire is. Az üzemeltetőknek minden esetben szem előtt kell tartaniuk a fenntartható fejlődés elvét. A hulladékkezelésnél szigorú szabályok vonatkoznak majd a föld és a vízkészletek védelmére is. Az egyeztetésen átment a parlament azon korábbi javaslata is, amely szerint a tagállamoknak leltárt kell készíteniük a területükön lévő lezárt bányákról is. Az ilyen „történelmi” hulladékokra a későbbiekben további szabályok kidolgozása várható. Az egyezményhez egyébként csatolták Bulgária és Románia nyilatkozatát is. Ezekben a két EU-csatlakozásra váró ország magára nézve kötelezőnek ismerte el az új jogszabály végrehajtására vonatkozó határidőket.
