Ma már egyre inkább igaz az a megállapítás, hogy tájékozottak az emberek a különféle vitaminok és ásványi anyagok fajtáiról és azok szerepéről. Mégis akadnak kevésbé ismert mikrotápanyagok is, és általában a K-vitamin is ide sorolható.
Ha te is úgy érzed, hogy kevésbé ismered jól, és szeretnél többet megtudni arról, hogy milyen fajtái vannak a K-vitaminnak, hogy a K2 vitamin mire jó, illetve mikor kell megfontolni, hogy sor kerüljön a pótlására, akkor feltétlenül olvasd el ezt a cikket, hiszen ezekre a kérdésekre igyekszünk megadni a minél egzaktabb válaszokat.
Ismerjük meg közelebbről!
A K-vitaminnak alapvetően két fő típusát szoktuk megkülönböztetni. A K1-es változat, amit fillokinonnak is neveznek, növényi táplálékokból jut a szervezetünkbe. Ilyenek például a salátafélék és más zöld leveles zöldségfajták, amelyeket akár a kertünkben termesztve is fogyaszthatunk, ami környezettudatos és egészséges döntésnek bizonyul.
A K2-vitamin, avagy menakinon már az állati eredetű élelmiszerekből származik, de a K1-vitaminból is átalakítja a szervezet K2-vé, majd elraktározza, elsősorban a májban és a zsírszövetben, azaz egyike a nem vízben oldódó vitaminoknak. Legfontosabb feladata a véralvadásban és a csontok egészségének fenntartásában van.
Nem mindegy, mit tartalmaz a kapszula!
Az USA medicalnál beszerezhetjük kapszula formájában, amely a K2-vitaminon felül D3-vitamin és kálcium tartalmával is felhívja magára a figyelmünket, miközben a jobb hasznosulás érdekében még BioPerin is található benne. De mikor válik szükségessé a táplálékkiegészítőként történő fogyasztása?
Mikor hasznos K-vitamint szedni?
Több olyan gyógyszer is akad, amelyek hatással vannak a K-vitamin szintjére, ugyanis képesek vele kölcsönhatást kialakítani. Nem feltétlenül kell azt gondolni, hogy mi ilyennel biztosan nem találkozunk soha, hiszen gyakran alkalmazott készítményekről van szó:
- görcsoldó
- antibiotikum
- koleszterinszint-csökkentő gyógyszer
- súlycsökkentő tabletta
- vérhígító
Ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan kapkodni kell a K-vitamin után. Nézzük meg azt is, hogy miért!
Az orvossal feltétlenül egyeztessünk!
Ha már megemlítettük a kölcsönhatást, azt is muszáj szóba hoznunk, hogy ez azt is jelenti, hogy a K-vitamin bevitelének nagymértékű változásával befolyásolhatjuk azt is, hogy az egyébként az orvos által felírt és szükséges gyógyszereink mennyire képesek kifejteni a hatásukat. Éppen emiatt nem szabad megfontolatlannak lennünk ebben a kérdésben.
A másik szempont, amit mérlegelnünk szükséges, az az, hogy mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, nem fog a felesleg egykönnyen távozni a szervezetünkből. Ezért balgaság úgy vélekedni, hogy kockázatoktól mentesen, kedvünk szerint alakíthatjuk a készítmény adagolását. 19 év felett a nők számára napi 90, a férfiaknak 120 mcg a javasolt mennyiség.
Túladagolás esetén számíthatunk allergiás tünetekre, sőt, a vérnyomást, valamint a véralvadást érintő zavarokra is. A biztonság kedvéért mindig tartsuk be a gyártó ajánlásait a fogyasztásra vonatkozólag.
